Piackutatás: miért fontos a webáruházaknak?

Mi a piackutatás jelentése?

A piackutatás egy vizsgálat, adatgyűjtési és elemzési módszer, aminek fókuszában egy konkrét üzleti cél áll, aminek piaci környezetét, erősségeit és gyengeségei határozzuk meg. A vizsgálat során több forrásból gyűjtött, eltérő jellegű adatokat elemzünk saját termékünkre és a beazonosított konkurencia ajánlatára nézve, valamit általános trendeket is figyelembe veszünk. A piackutatás egy komoly szakterület, de az alapvetéseket mi magunk is felfedezhetjük, ami alapján jó és megalapozott döntéseket hozhatunk. A piackutatás idővel folyamatos tevékenységünké válik, mivel olyan információkhoz és azokból levont következtetésekhez juthatunk, amik alapjaiban határozhatják meg üzleti terveinket. Nézzük mindezeket konkrétabban!

Miért fontos a piackutatás, ha webshopod van?

Az online világban relatív könnyű dolgunk van a piackutatást illetően. Az internetet használók akár tudtukon kívül számtalan olyan adatot hagynak maguk után, amit szabadon megnézhetünk és elemezhetünk. Ezen adatok figyelmen kívül hagyása olyan versenyelőny adása a konkurens webáruházaknak, amit pénztárcánk is megérezhet. Egy webáruház tekintetében olyan alapvető kérdésekre kaphatunk választ, hogy kik az adott termék valódi célcsoportjai, mikor és hogyan érdemes időzíteni a marketing kampányokat, hogyan viselkedik a konkurencia hasonló termékek esetében és az a modell sikeres-e?

Milyen módszerei vannak a piackutatásnak?

A piackutatás alapja az információszerzés, nevezhetjük ezt adatszerzésnek is. A piackutatás módszereit az adat típusa és forrása szerint csoportosíthatjuk. Ezen csoportosítások határozzák meg a jellemző módszertant és felhasználási területeket is. A számokkal is leírható, mennyiségi információkat kvantitatív adatoknak hívjuk, míg a számokkal nem kifejezhető, minőségi információkat kvalitatív adatoknak nevezzük. Az eltérő jellegű adatokból más és más következtetéseket vonhatunk le, ezekről a későbbiekben lesz szó. A saját magunk által gyűjtött információkat elsődleges vagy primer adatoknak, míg a másodlagos forrásból származókat szekunder adatoknak nevezzük. A két csoportosítási elv összekapcsolódik, például léteznek primer és szekunder kvantitatív adatok is, hiszen az egyik jelző a gyűjtés formáját írja le, míg a másik az adat jellegét.

Mit jelent a primer és a szekunder piackutatás?

A primer piackutatás saját magunk által gyűjtött adatokat tartalmaz. Webáruházak esetében ilyenek a saját honlapunk látogatási adatai, keresőoptimalizálásunk és marketingünk hatékonysági mutatói vagy bevételeink. Ezek az adatok hitelesek és megbízhatóak, ugyanakkor szakszerű gyűjtésük időigényes feladat. Mások által gyűjtött és összesített adatok használatát szekunder piackutatásnak nevezzük. Ekkor általános felméréseket, statisztikákat veszünk alapul. Széles körben rendelkezésre állnak, azonban konkrét üzleti célok esetében pontosságuk gyengébb a primer adatokénál. A legtöbb piackutatás során mind primer, mind szekunder forrásból származó információkkal is dolgozunk.

Mi a piackutatás folyamata?

A piackutatás alapvetően két részből áll: az adatgyűjtésből és azok kielemzéséből. Információt többféle módon is gyűjthetünk, ennek legkézenfekvőbb módja, ha visszajelzést, véleményt kérünk vásárlóinktól (feedback), illetve folyamatosan keressük a velük való kommunikáció lehetőségét. Nagyon gyakori módszer, ha pusztán megfigyeljük (observation) akár saját, akár a konkurencia, akár általánosabban a piaci környezet jellemző folyamatait. Végül kísérleteztünk, tesztelhetünk (testing) is különféle dolgokat, hogy kiderüljön melyik változat működik sikeresebben. Az adatok önmagukban nem érnek semmit, azokat általában összehasonlítva, trendeket keresve elemezzük.

Mi az a kvantitatív piackutatás? Mire jó?

A kvantitatív – azaz számszerűsíthető – adatokon nyugvó piackutatásnak két legfontosabb részterülete a konkurenciák feltérképezése, illetve a látogatói és keresési adatok elemzése. A területek nem függetlenek egymástól, hiszen konkurenciáink látogatói és keresési forgalmát is szemügyre vesszük, illetve a versenytársakat saját adataink fényében is vizsgálhatjuk, így feltárhatjuk akár saját, akár riválisunk tevékenységének előnyeit és hiányosságait is.

Miért fontos a versenytárselemzés a piackutatás során?

Az első kérdés, hogy létezik-e versenytársunk a piacon. Ha van, az elsődleges jele annak, hogy termékünkre van igény, ha nincs, akkor feltételezhetően nincs igény a termékre vagy az annyira újszerű, hogy mi lehetünk az úttörők. Sajnos a második egy eléggé ritka eset. Induljunk ki tehát a jellemző és alapvetően örömteli szituációból: létezik versenytársunk. A konkurens vállalkozások elemzése közben meg kell állapítanunk, hogy milyen erős a piaci pozíciójuk, milyen módszerekkel próbálnak vásárlókat gyűjteni, hogyan néz ki és működik weboldaluk, pontosan milyen szolgáltatást kínálnak és milyen áron. Meg kell vizsgálni kommunikációs csatornáikat, hírlevelüket, közösségi média jelenlétüket. A részletek megvizsgálásából következtethetünk versenytársunk teljes üzleti modelljére is (reverse-engineering). A versenytárs kapcsán saját ajánlatunkat is elemezzük. Mi az amiben eltér termékünk, miben egyedi, hogyan tudjuk azt érdekesebben kínálni vagy optimálisabb áron értékesíteni. Ne feledjük, a versenytársak elemzésének elsősorban az a célja, hogy sikeresebbek tudjunk lenni náluk.

Mit kutathatunk a látogató forgalommal és a keresési forgalommal?

Összehasonlító vizsgálatokhoz szekunder kvantitatív adatokra is szükségünk lesz, ezeket döntően valamelyik Google szolgáltatásból (Google Analytics, Google Search Console, Google Keyword Planner, Google Trends), vagy más, látogatottsági adatokat ellenőrző oldalakról (Similarweb, DKT) szerezhetünk. Miket láthatunk ezen összegző oldalakon? Megtudhatjuk a látogatók számát, a látogatók számának időbeli alakulását, az oldalon jellemzően eltöltött idő hosszát, a visszafordulási arányt és az általánosan megtekintett oldalak számát a webhelyen. Megismerhetjük a látogatók legfontosabb demográfiai adatait (lakhely, életkor, nem), illetve kapcsolódó érdeklődési területeiket is. Láthatjuk, hogy a látogatók honnan érkeznek a webhelyre: közvetlen felkereséssel, hivatkozásra kattintással, közösségi média felületről, keresőkből vagy más helyszínekről. Ezen adatokból következtethetünk a vállalkozás marketing stratégiájának egyes elemeire: a közösségi médiában erős jelenlétre, partneri és hirdetési szokásaira, linképítésére vagy a keresőoptimalizálásra való figyelmére. Megismerhetjük a weboldalhoz tartozó legfontosabb kulcsszavakat. Ezen és az általunk a versenytárs elemzése közben gyűjtött információkat felhasználva már releváns következtetéseket is levonhatunk konkrét kérdéseket illetően is: láthatjuk, hogy adott termékre való keresés mely időszakokban lehet a legnépszerűbb, milyen kulcsszavak mentén és az azt forgalmazó versenytársunk milyen stratégiát követ üzleti tevékenységében. A versenytársak elemzésében olyan hagyományosabb forrásokat is használhatunk, mint a kötelező üzleti beszámolók.

Mi az a kvalitatív piackutatás? Mikor érdemes használni?

A kvalitatív piackutatás általában primer adatokon nyugszik így tényleges vásárlóink nehezen számszerűsíthető szempontjait vizsgálja. Mik a legnépszerűbb aloldalak, melyik megjelenítést tartják könnyebben kezelhetőnek, felhasználóbarátnak, melyik háttér a szebb, fontosabb-e számukra a fenntarthatóság az árnál? Másodlagosnak tűnik a számokhoz képest, de bizonyos kérdésekben kiemelkedő jelentősége is lehet, ha azt később kvantitatív módszerekkel is tudjuk igazolni: megtudhatjuk tényleges vásárlóink, célközönségünk valós motivációit, amit beépíthetünk marketing stratégiánkba.

Mi a különbség a marketingkutatás és a piackutatás között?

A marketingkutatás és a piackutatás nagyon hasonló tevékenységek sorát foglalja magában és legfőbb alapelveik is ugyanazok: objektív, megalapozott, adatokon alapuló döntéshozatal. A különbség sokkal inkább a tevékenység céljában keresendő. A marketingkutatás egy megoldandó értékesítési problémára keres választ az adott gazdasági környezetben, míg a piackutatás gyakran egy ezt megelőző, elméleti szinten vizsgálódó elemzés, ami azt próbálja meg kideríteni, hogy mi lenne a megfelelő termék vagy adott termék értékesíthető lenne-e egyáltalán. Ha egy marketingest kérdezünk, akkor azt a választ kapjuk, hogy a marketing vizsgálat mélyebb és fontosabb, ha egy közgazdászt, akkor ugyanezt a választ csak a piackutatást kiemelve.