Mi az a készletgazdálkodás?

Mit jelent a készletgazdálkodás?

Első lépésként a készlet fogalmát kell tisztáznunk.

Készlet alatt azokat a termékeket értjük, amiket valamilyen oknál fogva a vállalkozásnak tárolnia kell a beszerzés és a továbbértékesítés (vagy a termelés és további feldolgozás) között.

Készletre általában azért van szükség mert a termelés vagy beszerzés lehetősége és a felhasználás igénye nem ugyanabban az időben jelentkezik. Ahhoz, hogy a felhasználás mindig kielégíthető legyen, hosszabb vagy rövidebb ideig tárolni, raktározni szükséges a termékeket.

Készletgazdálkodásnak azokat a tevékenységeket és stratégiákat értjük, amik a készlet felhalmozásával és kezelésével kapcsolatosak.

A készletgazdálkodás szorosan kapcsolódik a beszerzéshez és az értékesítéshez, előbbi lehetőségeit optimalizálva próbálja a leghatékonyabban szolgálni az értékesítést.

Milyen készletek vannak egy webáruház esetében?

A készletek fajtái alapvetően az adott termék tulajdonságaitól és a termék előállítási menetétől függnek.

Általában két nagy típusba soroljuk a készleteket: a vásárolt készletek és a termelt készletek.

Vásárolt készletek

A webshopok esetében gyakran csak vásárolt készletek léteznek. A vásárolt készletek külső forrásból beszerzett termékek, amiket jellemzően profittal történő továbbértékesítés céljából kezelünk, ritkább esetben a későbbi saját feldolgozás alapanyagai sorolhatóak ide.

Termelt készletek

A termelt készletek az általunk előállított, feldolgozott félkész- vagy késztermékek, amiket továbbfeldolgozási céllal vagy értékesítési lehetőségre várva tárolunk.

Mit jelent a minimális, maximális és az optimális készlet?

A készletgazdálkodás alapfogalmai közé tartoznak a minimális, a maximális és az optimális készlet kifejezések. A fogalmak elméleti sarokpontokat takarnak, amiket a pontos tervezéshez és a hatékony működéshez kell ismernünk, figyelembe vennünk.

Mi az a mnimális készlet?

A minimális készlet azt a termékmennyiséget takarja, amivel a vállalkozás még éppen képes úgy működni, hogy minden felé támasztott igényt ellásson. A minimális készlet megléte esetén nem áll le a termelési folyamat illetve a beérkező rendeléseket hiány és késedelem nélkül tudjuk teljesíteni. Ennél valamivel magasabb készletszintet jelent a biztonsági készlet fogalma, ami arra is lehetőséget ad, hogy nem várt szituációra, hirtelen beérkező tömeges rendelésre is tudjon vállalkozásunk reagálni.

Mi az a maximális készlet?

A maximális készlet az a termékmennyiség, aminél többet gazdaságosan nem képes kezelni vállalkozásunk. A készlet méretével azonos mértékben nem növelhető az értékesítés vagy feldolgozás, de a készletgazdálkodáshoz köthető költségek jelentős mértékben növekednek.

Mi az optimális készlet?

Az optimális készlet azt az elméleti pontot takarja a minimális és a maximális készlet között, amit a leggazdaságosabb tartania a vállalkozásnak. Optimális készlet tartása esetén a készletgazdálkodás költségei megfelelőek, miközben a működés zavartalan, függetlenül az esetlegesen fellépő vásárlási hullámoktól vagy termelési nehézségektől.

Mi a feladata a készletgazdálkodásnak?

Milyen feladatokat vet fel a készletgazdálkodás?

Optimális készlet meghatározása

A készletgazdálkodás elsődleges, de nem egyedüli feladata az egyes termékek optimális készletének meghatározása. Ehhez a készletgazdálkodónak a beszerzési és értékesítés lehetőségeket valamint a raktározási költségeket egyaránt figyelembe kell vennie. Ezen adatok folyamatos elemzésre, ellenőrzésre szorulnak, hiszen bármelyik tényező állandó vagy időszakos változása módosíthatja az optimális készlet mértékét.

Raktározás fizikai környezetének, folyamatainak megtervezése

Az előzetes számítások és utólagos elemzések mellett a készletgazdálkodás feladatkörébe tartozik a raktározás fizikai környezetének és folyamatainak megtervezése. Meg kell határozni a termékek tárolásának helyét és módját azok tulajdonságainak figyelembevételével. Dönteni kell a termékek kigyűjtésének elvéről és annak gyakorlati megvalósításáról is.

Nyilvántartás

A készletgazdálkodás harmadik nagy feladatköre a folyamatos nyilvántartás. Ebbe nem csak a beérkező és kimenő termékek számának figyelemmel kísérése tartozik, hanem az esetleges amortizációs veszteségek is, mint a megsérült vagy lejárt termékek kezelése és adminisztrálása is.

Milyen készletgazdálkodási stratégiák vannak?

A készletgazdálkodási stratégiák általában azon alapulnak, hogy a meglévő készletből milyen logikai elv szerint történik a termékek kigyűjtése. A stratégiák elnevezései döntően angol eredetű mozaikszavak.

FIFO

A FIFO (first in, first out) készletgazdálkodást követő raktárakban az elsőként beérkezett termékek kerülnek legkorábban kiszállításra. Azaz a folyamatot úgy kell elképzelni, mint egy csövet: az egyik oldalán legkorábban bekerülő árú kerül ki leghamarabb a másik oldalon. A FIFO az egyik leggyakrabban használt készletgazdálkodási elv az e-kereskedelemben, mivel a legtöbb termék esetében előnyös.

FEFO

A FEFO (first expired, first out) az esetek többségében megegyezik a FIFO-elvvel. A FEFO-elvben az elsőként lejáró szavatosságú árú kerül elsőként kiszállításra. Ez az elv akkor lehet érdekes, ha egyazon terméket több beszállítótól is beszerzünk, így elképzelhető, hogy a később beérkezett termék szavatossága előbb jár le, mint egy korábban érkezett tétel darabjaié.

LIFO

A LIFO (last in, first out) az egyik legegyszerűbb és sokszor legolcsóbb készletgazdálkodási elv, ahol a legkésőbb beérkezett termék kerül legkorábban kiszállításra. A folyamatot úgy kell elképzelni, mint egy dobozt vagy zsákot, ahol a legkésőbb belerakott – ezért általában legkönnyebben elérhető – termék kerül elsőként kiszállításra. Homogén tömegtermékek és lejárat nélküli tételek esetén előnyös használata.

LOFO

A LOFO-elv (low first out) megvalósítása a legtöbb raktárban nehézkes és csak bizonyos gazdasági szituációkban jár érdemi előnnyel. Az elv azon alapszik, hogy a legalacsonyabb áron beszerzett termék kerüljön leghamarabb kiszállításra, értékesítésre.

JIT

A JIT-elv (just in time) a gyártásból származik, de alapvető hatást gyakorolt a készletgazdálkodásra is. Az elv lényege, hogy minden gyártási folyamat akkor történjen meg, amikor arra a folyamatban következő elemnek szüksége van. A JIT-elv nagy mértékű automatizáltságot és szabványosítást feltételez, aminek eredményeként szinte nincs szükség a késztermékek raktározására, készleten tartására, hiszen maga a gyártási folyamat a vásárlás igényének megjelenésekor zárul le.

Melyik készletgazdálkodási stratégia mellett döntsünk, ha webáruházunk van?

A készletgazdálkodási stratégiát alapvetően termékeink tulajdonságai határozzák meg.

Ha tömegterméket értékesítünk

A LIFO elvet válasszuk, ha lejárat nélküli tömegterméket értékesítünk (például: tégla, sóder, tömeges fémáru).

Ha saját egyedi termékünk van

Amennyiben saját egyedi termékeket állítunk elő a JIT bizonyos formái is előnyösek lehetnek, ha a termék gyártási fázisai úgy épülnek fel, hogy az utolsó lépések során teljesíthetőek az egyéni megrendelési igények (pl.: kerámia festése, méretre alakítható termékek stb.)

Ha lejárati idővel rendelkező termékünk van

Abban az esetben, ha termékünknek van lejárati ideje, akkor csak a FEFO készletgazdálkodási elv lehet számunkra megfelelő (vagy az ezzel az esetek többségében azonos FIFO).

Ha az előző kategóriák közül egyik sem releváns

Ha a fentiek közül egyik sem releváns, akkor elmondható, hogy a legtöbb termék esetében a FIFO-elv az előnyös, ami biztosítja termékeink folyamatos mozgását, így egyik darab sem tölt el túl sok időt a raktárban.

A termék raktárban ragadását annak esetleges elavulása és amortizációja miatt érdemes elkerülni még olyan termékek esetén is, amiknek nincs lejárati ideje. Újítások esetén, például amikor azonos termék új csomagolást kap, a termékkészlet régebbi darabjai ki tudnak futni, mielőtt az új arculattal rendelkezők sorra kerülnének.

A FIFO-elv egyik előnye, hogy viszonylag kevés hátránnyal rendelkezik egy átlagos webáruház termékeit tekintve.