Haszonkulcs fogalma, kiszámítása

Mi a haszonkulcs fogalma? Miért fontos ez a webáruházak számára?

A haszonkulcs egy sokszor és sokféleképpen használt kifejezés. A haszonkulcsnak kiemelkedő szerepe van az árképzésben és az eladási eredmények kiértékelésében. Ahhoz, hogy helyesen használjuk, illetve pontosan értsük tartalmát, részletesen meg kell ismerkednünk a fogalommal. A következőkben górcső alá vesszük a haszonkulcs fogalmát és megvizsgáljuk kapcsolatát az árréssel és nyereséggel.

Mi a haszonkulcs fogalma?

A haszonkulcs egy százalékos arányszám, ami információt tartalmaz egy tranzakció nyereségességéről. A meghatározás azért nem konkrét, mert a haszonkulcs különböző gazdasági ágazatokban eltérő tartalommal bírhat. Megkülönböztetünk bruttó és nettó haszonkulcsot, ezen elnevezések tartalma precízebb, érdemes tehát mindig tisztázni, milyen pontos tartalommal bír az általunk használt kifejezés.

Mit jelent a bruttó haszonkulcs és a nettó haszonkulcs?

A bruttó haszonkulcs a beszerzési ár százalékában kifejezett azon arány, ami a termék eladása után a vállalkozásnál marad. Megmutatja, hogy a beszerzési ár arányában kifejezve mekkora a vállalkozás árrése az adott tranzakció során.

A nettó haszonkulcs nem pusztán a beszerzési és az eladási árral számol, hanem a működési költségekkel is. A nettó haszonkulcs a beszerzési ár arányában fejezi ki mekkora a vállalkozás nyeresége adott tranzakció során.

Hogyan kell kiszámítani a haszonkulcsot?

A haszonkulcs meghatározása egy százalékszámítás, a százalékalap mind a bruttó, mind a nettó haszonkulcs esetében a beszerzési ár, aminek arányában fejezzük ki az árrést vagy a nyereséget.

Amikor az árrést fejezzük ki arányként, akkor bruttó haszonkulcsról, amikor a nyereséget, akkor nettó haszonkulcsról beszélünk.

Bruttó haszonkulcs

Például ha egy terméket 3500 forintért szerzünk be és 5000 forintért értékesítünk, akkor a bruttó haszonkulcs 42,85%. A 3500 forint 42,85%-a 1500 forint, a kettő összege az eladási ár, ami 5000 forint.

A bruttó haszonkulcs kiszámítása a következő: (eladási ár – beszerzési ár) / beszerzési ár x 100. A konkrét példa esetében: (5000 – 3500) / 3500 x 100 = 42,85.

Nettó haszonkulcs

A fenti példánál maradva adott termék értékesítéséhez a vállalkozásnak 500 forint ráfordítása is keletkezett, például marketing vagy fulfillment. Így a nyereség 1000 forint, a nettó haszonkulcs pedig 28,57%.

A nettó haszonkulcs kiszámítása a következő: (eladási ár – beszerzési ár – költségek) / beszerzési ár x 100. A konkrét példa esetében: (5000 – 3500 – 500) / 3500 x 100 = 28,57.

A fenti példából is látjuk, hogy nagyon nem mindegy, hogy adott szituációban milyen konkrét tartalmú adatot nevezünk haszonkulcsnak. A 42,85% és a 28,57% is ugyanannak a tranzakciónak a haszonkulcsa.

Mindkettő fontos adat lehet egy vállalkozás számára, de csak akkor kalkulálhat velük jól, ha ismeri mögöttes tartalmukat.

Milyen kapcsolatban van egymással az ár, az árrés és a haszonkulcs?

Az ár egy termék pénzben kifejezett ellenértéke, a beszerzési ár az, amiért megvásároltuk, az eladási ár az, amiért továbbértékesítettük. A két ár közötti különbség az árrés.

Az adott ügylet végbemeneteléhez szükségünk van egyéb ráfordításokra, működési költségekre is: rezsire, csomagolásra, marketingre és még sok egyéb dologra. Ha ezen költségeket levonjuk az árrésből, akkor megkapjuk a hasznot.

A haszon a vállalkozás nyeresége.

A fentiek konkrét számok, amik adott tranzakciónál fontosak, de nem használhatóak általános számításokhoz. Nem alkalmasak arra, hogy egyik terméken keletkező nyereség arányát egy másik termékével összevessük. Az árképzés során is előnyös, ha általánosabb arányszámokkal tudunk dolgozni konkrét összegek sokasága helyett.

A haszonkulcs pontosan erre alkalmas: a beszerzési ár arányában fejezi ki az árrés (bruttó haszonkulcs) vagy a nyereség (nettó haszonkulcs) mértékét.

Akkor gazdaságos egy termék forgalmazása, ha annak haszonkulcsa magas.

Ha tudjuk, hogy általában mekkora haszonkulcs mellett tudunk nyereségesen működni, akkor a piacon elérhető ár ismeretében látjuk, hogy milyen beszerzési áron kellene a terméket megvásárolnunk, hogy azt gazdaságosan értékesíthessük. Ennek fordítottjára is alkalmas a haszonkulcs: a beszerzési ár ismeretében tudjuk, hogy nagyjából milyen eladási árat kellene elérnünk ahhoz, hogy nyereséges legyen a termék forgalmazása.

A fenti példánál maradva:

beszerzési ár: 3500 Ft.

eladási ár: 5000 Ft

működési költség: 500 Ft

árrés: 1500 Ft

nyereség vagy haszon: 1000 Ft

bruttó haszonkulcs: 42,85%

nettó haszonkulcs: 28,57%

Miért fontos egy webáruház számára a magas haszonkulcs?

A fentiekben megismerkedtünk a bruttó és a nettó haszonkulcs fogalmával is. Mindkét típusú haszonkulcs megfelelő mértéke lényeges lehet a webáruházak számára, sőt, a haszonkulcsok közti különbségből is mérvadó következtetéseket vonhatunk le vállalkozásunk működését illetően.

A bruttó haszonkulcs mutatja meg árrésünk, bevételünk mértékét. Ha a bruttó haszonkulcs nem elég magas, akkor könnyen lehet, hogy bevételünk nem fedezi üzemelésünk költségeit és vállalkozásunk nem termel hasznot.

A bruttó haszonkulcs tehát az alap, ha ez alacsony, nem sok babér terem webáruházunknak a piacon.

Megfelelő árképzés

Az egyik legegyszerűbb költségalapú árképzési technika is a bruttó haszonkulcson alapul. Ha ismerjük vállalkozásunk működésében általában megfelelő mértékű bruttó haszonkulcsot, akkor ezt a beszerzési árra emelve megkapjuk a működésünkhöz minimálisan szükséges eladási árat.

Ennek az árképzésnek előnye, hogy saját költségeinket pontosabban meg tudjuk határozni, mint a piaci lehetőségeket, hátránya pedig, hogy nem veszi figyelembe a keresleti oldal elvárásait.

A nettó haszonkulcs mutatja meg, hogy egy termék értékesítésén mekkora nyeresége keletkezik a vállalkozásnak. Ha ez az arány kicsike, akkor a vállalkozás csak eltartja magát, ha nagy, akkor nyereséges. Fontos, hogy árképzéshez ne a nettó haszonkulcsot használjuk, mert ez a költségektől megtisztított haszonkulcs. Nézzük ehhez is a már fent bemutatott példát:

3500 forint beszerzési árra a bruttó haszonkulcsot (42,85%) alkalmazva 5000 forint lesz az eladási ár, 1500 forint az árrés, 500 forint a költség és 1000 forint a nyereség. Ha hibázunk és a nettó haszonkulcsot (28,57%) emeljük a beszerzési árra, akkor az eladási ár 4500 forint lesz, az árrés 1000 forint, de a költségünk marad 500 forint és nyereségünk megfeleződik 500 forintra.

Kedvezmények

Egy akció keretében kínált kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a nettó haszonkulcsot. Ha a fenti terméket több, mint 28,57%-os kedvezménnyel kínáljuk bármilyen okból, akkor annak bevétele már nem fogja fedezni a beszerzési ár és a termék eladásához szükséges költségek összegét. Az ennél alacsonyabb arányú kedvezmény csak a hasznot csökkenti az adott tranzakción.

Ha adott termékeken jelentősen alacsonyabb a nettó haszonkulcsunk, mint más általunk értékesített áruk esetében, érdemes végiggondolnunk valóban megéri-e számunkra a termék forgalmazása. A válasz lehet igen, például nagy értékű vagy marketing célokat is szolgáló termékek esetében, de alacsony árú és forgalmú, alacsony nettó haszonkulccsal rendelkező termékek kereskedelme hosszabb távon nem kifizetődő.

Konklúzió

Ha jelentős a különbség a bruttó és a nettó haszonkulcs között, az annak a jele, hogy magas költségszint mellett dolgozunk. Az eltérés mértéke azt mutatja meg, hogy az árrés és a haszon között mekkora a különbség: ha nagy, akkor költségeink felemésztik a bevétel jelentős részét.

Növelnünk kell az eladási árat vagy ha ezt a piac nem teszi lehetővé, akkor meg kell vizsgálnunk, hol tudjuk költségeinket csökkenteni.