Lebomló csomagolás: mit jelent pontosan?

Oszd meg
Boxy
2023. 02. 09.
E-kereskedelem
Fullfillment
Tartalomjegyzék
Mit jelent a lebomló csomagolás?

Mit jelent az, hogy lebomló csomagolás? Mitől és mennyi idő alatt bomlik le? Mi számít lebomló csomagolásnak? Mennyire környezetkímélő?

Mit jelent a lebomló csomagolás?

A fenti kérdésre nem is annyira egyszerű megtalálni a választ. Az esetek többségében az emberek nem a pontos meghatározást értik alatta, hanem a kifejezés sugallta környezetvédelmi értéket: olyan csomagolás, ami nem károsítja hosszú távon a környezetet, olyan anyag, ami nem felhalmozódik, hanem „eltűnik”. Ami pedig a zavart okozza a lebomló csomagolás meghatározásakor, az az eltűnés mikéntje és az, hogy mi marad a csomagolóanyag után.

A bomlás egy olyan kémiai, biológiai folyamat, ami során egy anyag két vagy több anyaggá alakul, például a szerves anyagok komposzttá redukálódnak. A biológiailag lebomló kifejezés azt mutatja, hogy ezt a bontást mikroorganizmusok végzik. A bomlás tehát nem aprózódás, hanem szerkezeti, minőségbeli, összetételi változás.

Lebomló csomagolásnak tehát az olyan csomagolóanyagokat nevezzük, amik használatuk után, belátható időn belül ártalmatlan anyagokká alakulnak át. Ehhez az átalakuláshoz általában megfelelő hőmérsékletre, nedvességre és levegőre van szükség. A lebomlás gyorsasága így soha nem csak a kiindulási anyagtól függ, hanem a környezet adta lehetőségektől is.

Mennyi idő alatt bomlanak le a csomagoló anyagok?

A Föld öntisztító rendszere a bomlás, ami bizonyos idő után minden anyaggal megtörténik. Ez az idő viszont nagyon nagy mértékben különbözik. A legtöbb műanyag vagy műanyagot is tartalmazó anyag nagyon nehezen és hosszan bomlik le. Egy szatyor vagy pelenka lebomlási ideje több száz év is lehet, egy műanyag poháré több évtized, miközben egy karton dobozé pár hónap, egy papírzacskóé néhány hét.

A különféle anyagok bomlása során eltérő végtermékek keletkeznek. Jellemző, hogy minél természetesebb a csomagolás, annál kevesebb káros gáz vagy szilárd káros anyag keletkezik, annak bomlása során. Szintén nagyon fontos, hogy a bomlás milyen körülmények között megy végbe: egyes csomagolóanyagok nem bomlanak le természetes környezetben, csak mesterségesen előállított speciális helyzetekben.

Mik azok a lebomló műanyagok?

Az elterjed csomagolóanyagok közül a legproblémásabbak a műanyagok. Előállításuk jelentősen környezetterhelő, de olcsó, széles körben használatosak és emberi léptékkel nézve soha vagy nagyon lassan bomlanak le. A műanyag csomagolóanyagokat szinte soha nem használják újra (például ugyanabba a csomagolófóliaba nem csomagolnak újra semmit) és csak kisebb részük kerül újrahasznosításra (szelektív gyűjtés útján új termék előállítása).

Több fejlesztés is indult abba az irányba, hogy a műanyagok kedvező tulajdonságainak megtartása mellett hátrányait, így a lebomlás idejét, csökkentsék. Ezek döntően a hagyományos műanyagok alapanyagába kevert adalékanyagok, amik miatt a csomagolóanyag meghatározott idő után szétesik, elaprózódik, szabad szemmel nem látható részecskékké alakul. A lebomló műanyag csomagolás valójában nem lebomló csomagolás, pusztán aprózódó.

Az ilyen műanyagoknak több a hátulütője, mint az előnye. Szétesésük miatt újrahasználatuk nem lehetséges, szelektív gyűjtés esetén sem újrahasznosíthatóak, az apró részecskék a talajban vagy a természetes vizekben halmozódnak és bekerülhetnek élő szervezetekbe is. További probléma, hogy az aprózódást okozó adalékanyagok általában környezetszennyezőek és a lebomló műanyag csomagolás használata után a természetbe kerülnek.

Mit kell tudni a biológiailag lebomló műanyagokról?

A biológiailag lebomló műanyagok nem csak elaprózódnak, hanem valóban alkotóelemeikre bomlanak. Sajnos ez sem azt jelenti, hogy a folyamat az árokparton vagy a komposztálóban lezajlik: sok esetben olyan hőmérsékleti, fény és nedvességi viszonyokra van szükség, ami csak ipari körülmények között biztosított. Az ilyen módon kezelhető lebomló csomagolás hátulütője, hogy nagyon nehéz szelektíven megfelelően gyűjteni: az se jó ha nem biológiailag lebomló csomagolás kerül a hagyományos műanyagok közé és az se, ha ez fordítva történik.

A biológiailag lebomló műanyag csomagolások növényi alapanyagokból, jellemzően kukoricából (ritkábban rizsből, búzából, cukornádból) készülnek. Nemzetközi jelölésük PLA, amit feltüntetnek az ebből készült anyagokon. A PLA összetétele lassabb bomlás esetén (amikor a fent leírt speciális tulajdonságok nem adottak) is kedvezőbb, de előállításához élelmiszer-alapanyag termelésre is használható földterületeket kell feláldozni, ennek fenntarthatósága kérdéses.

Lebomló csomagolásnak minősül-e a papír?

Igen, a papír lebomló csomagolásnak minősül. Bomlása annál egyszerűbb, minél kevesebb eltérő anyagot (például bevonatok) tartalmaz. Bármely papír csomagolás környezetbarátabb a műanyag megoldásoknál és néhány hónap alatt biztosan lebomlik. A papír újrahasznosítása egyszerűbb és széles körben elterjedt. A karton nem csak könnyen lebomló csomagolás, de praktikus, könnyen kezelhető és jól használható marketing felületként is.

Fontos azonban azt is látni, hogy nem feltétlenül minősül papír csomagolásnak az, ami papírt is tartalmaz. A vegyes összetételű csomagolásoknak (például Tetrapack dobozok) sok előnyös tulajdonságuk van, de az olcsó újrahasznosíthatóság és a könnyű vagy gyors lebomlás általában nincs köztük.

Milyen lebomló csomagolások vannak? Mennyire környezetkímélőek?

A csomagolóanyagokat itt érdemes funkciójuk szerint is szétbontani: csomagolások, helykitöltők és lezáró anyagok. Mindegyik esetben van a műanyagnak alternatívája, bár előfordul, hogy az csak kompromisszumokkal együtt váltja ki a jóval károsabb anyagot. Mindenütt érdemes figyelembe venni az újrahasználat és újrahasznosítás lehetőségét is.

Klasszikus csomagolások a dobozok, a karton doboz a legnépszerűbb lebomló csomagolás. Könnyen újrahasználható és szelektív gyűjtése is megoldott, hamar, néhány hónap alatt lebomlik. A különböző papírzacskók ennél is hamarabb bomlanak le. Bizonyos esetekben alternatíva lehet a különböző növényi levelekből (például pálmalevél) előállított csomagolóanyag vagy a természetes anyagból készülő textíliák (általában néhány év alatt bomlanak le). Szűkebb körben a könnyű fa dobozok is megoldást jelenthetnek.

A helykitöltők között vannak a környezetvédelmi szempontból legproblémásabb csomagolóanyagok. A habosított műanyagoknak nemhogy az újrahasznosítása, de még az egyszerű és szabályos lakossági gyűjtése sem megoldott Magyarországon. Borzasztó lassan vagy soha nem bomlanak le, ellenben gyorsan aprózódnak. A buborékfólia hulladékként való kezelése szintén nehézkes. Ezek újságpapírral, háncsolt fatermékekkel vagy a buborékfóliához nagyon hasonló, de papírból készült termékekkel könnyen kiválthatóak.

A klasszikus ragasztószalag alapanyaga is műanyag, amit néhány esetben természetes anyagú kötegelőkkel, hálókkal kiválthatunk, amik lebomló csomagolásnak tekinthetőek. Ellentétben a ragasztószalaggal a kötegelők legalább elméletben újrahasználhatóak. Általában drágább, de sok esetben megoldás az önzáró doboz, ahol semennyi vagy jóval kevesebb ragasztószalag használata szükséges.

A csomagolás mindenképpen terheli környezetünket, így csak a szükséges mértékben használjuk őket. Kereskedelmi célok esetén sok hátulütője van, de a csomagolóanyagok nem csak újrahasznosíthatóak, de újra is használhatóak: amennyiben egy kartondoboz nem sérült, azt újra fel lehet használni. Igaz az erősen kérdéses, hogy ilyen esetben mennyire sikerül kommunikálni a környezeti szempontokat, hogyan érvényesül a higiénia és mennyiben lehetséges a munkafolyamatba illeszteni a tevékenységet.