BoxyMiért fontos a versenyképesség? Milyen logisztikai technológiák járulnak hozzá?
A versenyképesség nem más, mint a siker lehetősége. Ha egy vállalkozás nem tesz meg mindent versenyképességének növelése érdekében, azzal a gazdasági sikerről is lemond. A versenyképesség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű, mert több tényező is fontos szerepet játszik benne. Az ugyanakkor vitán felüli, hogy az egyik legmeghatározóbb eleme, a logisztika.
Mit jelent a versenyképesség?
A versenyképesség közgazdaságtani fogalom, aminek több meghatározása is létezik. Értelmezhető vállalati szinten, de akár nemzetgazdasági vagy ágazati, térségi szinteken is. A nemzetgazdasági versenyképesség fogalomköréhez tartozó kiterjedt szakmai vitákkal, értelmezési kritikákkal és mérési lehetőségekkel jelen írásban nem foglalkozunk, kizárólag a vállalati versenyképességre fókuszálunk.
Versenyképességnek azt a tulajdonságot nevezzük, ami lehetővé teszi a termék értékesítését a vállalat számára releváns piacon. A versenyképesség a siker lehetőségének mértéke az értékesítés során.
Minél nagyobb az esélye annak, hogy egy vállalkozás sikeres legyen egy gazdasági versenyhelyzetben, annál versenyképesebbnek tekinthetjük.
A termék vagy szolgáltatás oldaláról közelítve a fogyasztó számára használati értékkel bíró, megfelelő minőségű és elfogadható árú, az értékesítő számára fenntartható és megfelelő mértékű nyereséget biztosító terméket nevezzük versenyképesnek. Tehát a versenyképes terméknek egyszerre kell kielégítenie a fogyasztó és az értékesítő igényeit.
A vállalati versenyképesség is innen közelítve fogható meg legegyszerűbben: a versenyképes vállalkozás versenyképes terméket kínál, miközben képes piaci részesedését hosszabb távon fenntartani vagy növelni. A vállalat képes reagálni a piaci változásokra és megfelelő tőkével rendelkezik a szükséges változtatások végrehajtásához.
Miért fontos a versenyképesség?
A versenyképesség hordozza magában a gazdasági siker lehetőségét. Ha egy vállalkozás nem versenyképes, akkor alul marad a piaci versenyben. Fontos kiemelni, hogy a versenyképességet nem mint billenőkapcsolót kell elképzelni, hiszen az számtalan tényezőtől függ. A versenyképes vállalkozás jól fejleszti és használja ki lehetőségeit, a megfelelő terméket kínálja az adott piacon, ezért pénzügyileg is sikeres. A nem versenyképes vállalkozás általában vagy nem elég hatékony, vagy nem a megfelelő piacon próbálkozik a termékkel, ezért gazdasági eredményei elmaradnak a remélttől.
Hogyan lehet mérni a versenyképességet?
A vállalati versenyképesség mérése kemény dió. Nem létezik egyetlen általánosan elfogadott mérési módszer sem. A versenyképességre jellemzően azon tényezők komplex vizsgálatából következtetnek, amiket a gazdasági sikeresség alapjának tekintenek. Ilyen például a termelékenység, a nyereség, a piaci részesedés vagy az innovációra való képesség.
A létező mérési modellek vagy rendkívül bonyolultak, vagy eleve értelmezhetetlenek kis- és középvállalkozási szinten. A versenyképességet így több mérőszám kissé szubjektív – mondhatjuk azt is, hogy a vállalkozás egyedi jellegéhez igazodó – módon történő elemzéséből állapíthatjuk meg. Teljesültek-e az üzleti célkitűzések? Sikerült-e megtartani vagy növelni a piaci pozíciónkat? A versenytársakhoz viszonyítva milyen helyzetben van cégünk?
Milyen esélyekkel indul egy magyar vállalkozás az európai és a világpiacon?
A versenyképesség relatív fogalom, hiszen meghatározásában szerepel az „adott piac” vagy a vállalkozás számára „releváns piac” megnevezés. Éppen ezért ugyanazon vállalkozás egyszerre lehet versenyképes a hazai piacon és versenyképtelen a nemzetközin. Az eltérés a piac mérete és az ott jelen lévő vetélytársak tulajdonságai miatt létezhet.
Ugyanakkor a hazai piac, különösen az európai piac tekintetében, nem különül el élesen a nemzetközitől. A nemzetközi versenyképességnek első megmérettetése, hogy termékünk és vállalakozásunk felveszi-e a versenyt a hazai piacon jelen lévő import termékekkel és külföldi cégekkel.
A hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképessége jellemzően gyenge, de ez nem feltétlenül következik az eleve rosszabb esélyekből, sokkal inkább az alacsony termelékenységből és az erőforrások alacsony fokú kihasználásából adódik. Általános a stabil tőke hiányából fakadó alacsony kockázatvállalási hajlandóság is.
Magyarország objektíven vizsgálva egy megfelelő infrastruktúrájú, gazdasági és földrajzi szempontból is előnyös elhelyezkedésű ország. Tagadhatatlanul vannak specifikus nehézségek, de ilyenek máshol is akadnak. Összességében egy hazai cég nagyságrendileg hasonló esélyekkel tud kilépni a nemzetközi piacra, mint egy másik európai vállalkozás.
Milyen eszközök állnak rendelkezésre a versenyképesség javítására?
A versenyképességet tagadhatatlanul befolyásolják a vállalkozáson kívül álló tényezők.
Ilyen az infrastruktúra megléte, az oktatás színvonala, a gazdasági szabályozások léte, a munkaerő jelenléte, az általános bérszínvonal vagy az adórendszer. Sok kis- és középvállalkozás ezekkel magyarázza alacsonyabb versenyképességét, miközben belső lehetőségeit nem vizsgálja és nem fejleszti kellően.
A versenyképesség mindig növelhető a saját adottságok feltérképezésével és hatékony kihasználásával.
A következőkben megnézünk néhány konkrét témakört, amikben minden vállalkozásnak vannak eszközei a versenyképesség javításához. Ilyen a munkaerő, a tervezés, az ezen alapuló munkaszervezés, a fejlesztés és az együttműködés témaköre is. Lássuk a legfontosabbakat!
Megfelelő munkaerő
A versenyképesség egyik legfontosabb alapja a megfelelő munkaerőben rejlik. A munkatársak célzott kiválasztásának folyamata, oktatása, teljesítmény normáinak meghatározása és mérése, valamint az ezen alapuló anyagi és nem anyagi ösztönzők kialakítása alapvető módon határozza meg a versenyképességet.
Hatékonyan dolgozni az elvárások ismeretében, de szorongásmentesen lehet. Megélhetést garantáló fizetés biztosítása, egészségre ártalmatlan munkakörnyezet kialakítása és a felesleges stresszfaktorok megszüntetése is szükséges a követelmények lefektetésén túl.
Céges ügymenet tökéletesítése
Valós lehetőségeken nyugvó vállalati stratégiák kidolgozása, tervezési rendszerek bevezetése, saját működésünkről gyűjtött adatok elemzése lehet az alapja a céges ügymenet tökéletesítésének. Munkavállalók bevonása, döntési felelősség és jogkörök átadása is növelheti a hatékonyságot. Ki kell alakítani a belső ellenőrzés rendszereit.
Jellemzően a munkaszervezés átgondolása is teret ad a versenyképesség növelésére, például több műszak, kevesebb állási idő.
Új technologiák
Új technológiák bevezetése a hatékonyságot, a piackutatáson alapuló új termékek fejlesztése a piaci részesedés növekedését segíti. Lehetséges fejleszteni a partnerekkel (például szállítók) való együttműködésen is. Egyértelmű elvárásokat kell támasztani, de ezek megvalósításában partnernek kell mutatkozni. Az elvárások változásával adott kapcsolatokat felül kell vizsgálni.
Mi a szerepe a logisztikának a versenyképesség javításában?
Korábban már esett szó a fogyasztók versenyképes termékkel szembeni elvárásairól. Az elvárások első helyén az igény kielégítése áll, hiszen ha a termék erre nem alkalmas, akkor minden más szempont lényegtelen. Például szalámit nem tudunk eladni vegetáriánusoknak függetlenül a szalámi minden tulajdonságától. Ezt követi az elvárt minőség és az elfogadható ár, valamint egy szempont, amiről eddig nem szóltunk: a rendelkezésre állás.
A logisztika szerepe a versenyképességben az, hogy biztosítsa a termék rendelkezésre állását elfogadható áron ott és akkor, ahol arra az igény mutatkozik.
Hiába létezik megfelelő termék valahol, ha az időben, elfogadható költség mellett vagy minőségi veszteség nélkül nem juttatható el a fizetőképes fogyasztóhoz. Logisztika nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen egy termék versenyképes forgalmazása. H1 Miért fontos a versenyképesség? Milyen logisztikai technológiák járulnak hozzá?
A versenyképesség nem más, mint a siker lehetősége. Ha egy vállalkozás nem tesz meg mindent versenyképességének növelése érdekében, azzal a gazdasági sikerről is lemond. A versenyképesség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű, mert több tényező is fontos szerepet játszik benne. Az ugyanakkor vitán felüli, hogy az egyik legmeghatározóbb eleme, a logisztika.
Mit jelent a versenyképesség?
A versenyképesség közgazdaságtani fogalom, aminek több meghatározása is létezik. Értelmezhető vállalati szinten, de akár nemzetgazdasági vagy ágazati, térségi szinteken is. A nemzetgazdasági versenyképesség fogalomköréhez tartozó kiterjedt szakmai vitákkal, értelmezési kritikákkal és mérési lehetőségekkel jelen írásban nem foglalkozunk, kizárólag a vállalati versenyképességre fókuszálunk.
Versenyképességnek azt a tulajdonságot nevezzük, ami lehetővé teszi a termék értékesítését a vállalat számára releváns piacon. A versenyképesség a siker lehetőségének mértéke az értékesítés során.
Minél nagyobb az esélye annak, hogy egy vállalkozás sikeres legyen egy gazdasági versenyhelyzetben, annál versenyképesebbnek tekinthetjük.
A termék vagy szolgáltatás oldaláról közelítve a fogyasztó számára használati értékkel bíró, megfelelő minőségű és elfogadható árú, az értékesítő számára fenntartható és megfelelő mértékű nyereséget biztosító terméket nevezzük versenyképesnek. Tehát a versenyképes terméknek egyszerre kell kielégítenie a fogyasztó és az értékesítő igényeit.
A vállalati versenyképesség is innen közelítve fogható meg legegyszerűbben: a versenyképes vállalkozás versenyképes terméket kínál, miközben képes piaci részesedését hosszabb távon fenntartani vagy növelni. A vállalat képes reagálni a piaci változásokra és megfelelő tőkével rendelkezik a szükséges változtatások végrehajtásához.
Miért fontos a versenyképesség?
A versenyképesség hordozza magában a gazdasági siker lehetőségét. Ha egy vállalkozás nem versenyképes, akkor alul marad a piaci versenyben. Fontos kiemelni, hogy a versenyképességet nem mint billenőkapcsolót kell elképzelni, hiszen az számtalan tényezőtől függ. A versenyképes vállalkozás jól fejleszti és használja ki lehetőségeit, a megfelelő terméket kínálja az adott piacon, ezért pénzügyileg is sikeres. A nem versenyképes vállalkozás általában vagy nem elég hatékony, vagy nem a megfelelő piacon próbálkozik a termékkel, ezért gazdasági eredményei elmaradnak a remélttől.
Hogyan lehet mérni a versenyképességet?
A vállalati versenyképesség mérése kemény dió. Nem létezik egyetlen általánosan elfogadott mérési módszer sem. A versenyképességre jellemzően azon tényezők komplex vizsgálatából következtetnek, amiket a gazdasági sikeresség alapjának tekintenek. Ilyen például a termelékenység, a nyereség, a piaci részesedés vagy az innovációra való képesség.
A létező mérési modellek vagy rendkívül bonyolultak, vagy eleve értelmezhetetlenek kis- és középvállalkozási szinten. A versenyképességet így több mérőszám kissé szubjektív – mondhatjuk azt is, hogy a vállalkozás egyedi jellegéhez igazodó – módon történő elemzéséből állapíthatjuk meg. Teljesültek-e az üzleti célkitűzések? Sikerült-e megtartani vagy növelni a piaci pozíciónkat? A versenytársakhoz viszonyítva milyen helyzetben van cégünk?
Milyen esélyekkel indul egy magyar vállalkozás az európai és a világpiacon?
A versenyképesség relatív fogalom, hiszen meghatározásában szerepel az „adott piac” vagy a vállalkozás számára „releváns piac” megnevezés. Éppen ezért ugyanazon vállalkozás egyszerre lehet versenyképes a hazai piacon és versenyképtelen a nemzetközin. Az eltérés a piac mérete és az ott jelen lévő vetélytársak tulajdonságai miatt létezhet.
Ugyanakkor a hazai piac, különösen az európai piac tekintetében, nem különül el élesen a nemzetközitől. A nemzetközi versenyképességnek első megmérettetése, hogy termékünk és vállalakozásunk felveszi-e a versenyt a hazai piacon jelen lévő import termékekkel és külföldi cégekkel.
A hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképessége jellemzően gyenge, de ez nem feltétlenül következik az eleve rosszabb esélyekből, sokkal inkább az alacsony termelékenységből és az erőforrások alacsony fokú kihasználásából adódik. Általános a stabil tőke hiányából fakadó alacsony kockázatvállalási hajlandóság is.
Magyarország objektíven vizsgálva egy megfelelő infrastruktúrájú, gazdasági és földrajzi szempontból is előnyös elhelyezkedésű ország. Tagadhatatlanul vannak specifikus nehézségek, de ilyenek máshol is akadnak. Összességében egy hazai cég nagyságrendileg hasonló esélyekkel tud kilépni a nemzetközi piacra, mint egy másik európai vállalkozás.
Milyen eszközök állnak rendelkezésre a versenyképesség javítására?
A versenyképességet tagadhatatlanul befolyásolják a vállalkozáson kívül álló tényezők.
Ilyen az infrastruktúra megléte, az oktatás színvonala, a gazdasági szabályozások léte, a munkaerő jelenléte, az általános bérszínvonal vagy az adórendszer. Sok kis- és középvállalkozás ezekkel magyarázza alacsonyabb versenyképességét, miközben belső lehetőségeit nem vizsgálja és nem fejleszti kellően.
A versenyképesség mindig növelhető a saját adottságok feltérképezésével és hatékony kihasználásával.
A következőkben megnézünk néhány konkrét témakört, amikben minden vállalkozásnak vannak eszközei a versenyképesség javításához. Ilyen a munkaerő, a tervezés, az ezen alapuló munkaszervezés, a fejlesztés és az együttműködés témaköre is. Lássuk a legfontosabbakat!
Megfelelő munkaerő
A versenyképesség egyik legfontosabb alapja a megfelelő munkaerőben rejlik. A munkatársak célzott kiválasztásának folyamata, oktatása, teljesítmény normáinak meghatározása és mérése, valamint az ezen alapuló anyagi és nem anyagi ösztönzők kialakítása alapvető módon határozza meg a versenyképességet.
Hatékonyan dolgozni az elvárások ismeretében, de szorongás mentesen lehet. Megélhetést garantáló fizetés biztosítása, egészségre ártalmatlan munkakörnyezet kialakítása és a felesleges stresszfaktorok megszüntetése is szükséges a követelmények lefektetésén túl.
Céges ügymenet tökéletesítése
Valós lehetőségeken nyugvó vállalati stratégiák kidolgozása, tervezési rendszerek bevezetése, saját működésünkről gyűjtött adatok elemzése lehet az alapja a céges ügymenet tökéletesítésének. Munkavállalók bevonása, döntési felelősség és jogkörök átadása is növelheti a hatékonyságot. Ki kell alakítani a belső ellenőrzés rendszereit.
Jellemzően a munkaszervezés átgondolása is teret ad a versenyképesség növelésére, például több műszak, kevesebb állási idő.
Új technológiák
Új technológiák bevezetése a hatékonyságot, a piackutatáson alapuló új termékek fejlesztése a piaci részesedés növekedését segíti. Lehetséges fejleszteni a partnerekkel (például szállítók) való együttműködésen is. Egyértelmű elvárásokat kell támasztani, de ezek megvalósításában partnernek kell mutatkozni. Az elvárások változásával adott kapcsolatokat felül kell vizsgálni.
Mi a szerepe a logisztikának a versenyképesség javításában?
Korábban már esett szó a fogyasztók versenyképes termékkel szembeni elvárásairól. Az elvárások első helyén az igény kielégítése áll, hiszen ha a termék erre nem alkalmas, akkor minden más szempont lényegtelen. Például szalámit nem tudunk eladni vegetáriánusoknak függetlenül a szalámi minden tulajdonságától. Ezt követi az elvárt minőség és az elfogadható ár, valamint egy szempont, amiről eddig nem szóltunk: a rendelkezésre állás.
A logisztika szerepe a versenyképességben az, hogy biztosítsa a termék rendelkezésre állását elfogadható áron ott és akkor, ahol arra az igény mutatkozik.
Hiába létezik megfelelő termék valahol, ha az időben, elfogadható költség mellett vagy minőségi veszteség nélkül nem juttatható el a fizetőképes fogyasztóhoz. Logisztika nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen egy termék versenyképes forgalmazása.
A fentiekből az is kiolvasható, ha a logisztika gyorsabban, olcsóbban és mindezek mellett továbbra is minőségi veszteség nélkül tudja biztosítani a rendelkezésre állást, az növeli annak esélyét, hogy adott termék versenyképes legyen a piacon. A logisztikai rendszerek rugalmasságának fejlesztése segíti a vállalkozások piaci folyamatokra való reagálását is.
A logisztikai technológia fejlődése, a folyamatok minél magasabb fokú digitalizációja, az áruszállítással és tárolással kapcsolatos teendők automatizálása révén egy termék versenyképességét egyre nagyobb mértékben határozza meg az, hogy a logisztikai szolgáltató milyen mértékben tud lépést tartani a piaci trendekkel.
Egy vállalkozás minél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy logisztikai folyamatai a legoptimálisabbak legyenek, annál nagyobb esélye van arra, hogy versenyképes maradjon a piacon. Tehát vagy saját logisztikai fejlesztéseket érdemes végrehajtania, vagy a feladatot kiszerveznie a már korábban említett szemlélet mellett: egyértelmű elvárások támasztása, a tevékenység mérése, partneri viszony kialakítása, de ha az elvárások változásával szükséges, akkor a szolgáltató cseréje.
A fentiekből az is kiolvasható, ha a logisztika gyorsabban, olcsóbban és mindezek mellett továbbra is minőségi veszteség nélkül tudja biztosítani a rendelkezésre állást, az növeli annak esélyét, hogy adott termék versenyképes legyen a piacon. A logisztikai rendszerek rugalmasságának fejlesztése segíti a vállalkozások piaci folyamatokra való reagálását is.
A logisztikai technológia fejlődése, a folyamatok minél magasabb fokú digitalizációja, az áruszállítással és tárolással kapcsolatos teendők automatizálása révén egy termék versenyképességét egyre nagyobb mértékben határozza meg az, hogy a logisztikai szolgáltató milyen mértékben tud lépést tartani a piaci trendekkel.
Egy vállalkozás minél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy logisztikai folyamatai a legoptimálisabbak legyenek, annál nagyobb esélye van arra, hogy versenyképes maradjon a piacon. Tehát vagy saját logisztikai fejlesztéseket érdemes végrehajtania, vagy a feladatot kiszerveznie a már korábban említett szemlélet mellett: egyértelmű elvárások támasztása, a tevékenység mérése, partneri viszony kialakítása, de ha az elvárások változásával szükséges, akkor a szolgáltató cseréje
