Iparágak: miben van a legnagyobb potenciál?

Mely iparágakban van a legnagyobb potenciál a jövőre nézve?

Hazánkban az ipari termelés adja a GDP negyedét. Az iparágak szerepe és súlya folyamatosan változik, de a nagy kilengések és hirtelen változások ritkák. Cikkünkben előbb az iparágak lehetséges besorolására és a gyakran félreértett elnevezések magyarázatára teszünk kísérletet, majd rövid hazai körképet adunk az ipar helyzetéről.

Mit jelent az iparágak besorolása? Milyen iparágak vannak?

Az ipar a gazdaság egyik szektora. Földrajzi értelemben négy szektort különítünk el, a mezőgazdaságot (primer szektor), az ipart (szekunder szektor), a szolgáltatásokat (tercier szektor) és a kutatás-fejlesztést (kvaterner szektor).

A gazdaságot más szempontok alapján is fel lehet osztani, például makroökonómiai (háztartások, vállalkozások, állam, bankrendszer) vagy foglalkoztatáspolitikai (állam, profitorientált, nonprofit) szempontok szerint, de ezen szempontok nem alkalmasak az ipar lehatárolására.

Az iparágak az iparon belüli további csoportokat képeznek, amik valamilyen szempont alapján egymáshoz erősebben kötődő gazdasági tevékenységeket jelentenek.

A csoportosítás alapja lehet a tulajdonosi forma, az alkalmazott technológia, a kiszolgált piac, az előállított termék vagy a bennük alkalmazott szakmák is.

Az iparág és a gazdasági ág tehát nem ugyanazt jelenti. Az ipar szó nyelvtanilag ráadásul bármihez kapcsolva értelmes jelentést ad, de nem feltétlenül azt, amire elsőre gondolnánk. A logisztika alapvetően a szolgáltatások körébe tartozik, már más által előállított termékek kezelésével, tárolásával, mozgatásával foglalkozik. A logisztikai ipar kifejezés ugyanakkor nem egy tágabb értelmezési keretet ad, nem a logisztikához kapcsolódó gazdasági szereplők bővebb körét, nem a teljes logisztikai vertikumot, hanem pont egy meglehetősen szűk, gépipari tevékenységet jelöl. A logisztikai ipar a logisztikai tevékenység űzésének alapját biztosító termelő tevékenység: például a szállítószalag-gyártás tartozik ide.

Hogyan lehet csoportosítani az iparágakat?

Az iparágak besorolására számtalan modell létezik és egyik sem teljesen tökéletes. A legtöbb modell ráadásul többlépcsős, nagyobb iparágakon belül további ágazatok találhatóak.

Mivel itt az elnevezés az alkalmazott modell függvénye, így az iparág és az iparágazat közötti határvonal nem egyértelmű: az ág a nagyobb, az ágazat a kisebb egység.

Klasszikus besorolási mód, ha a szekunder szektor gazdasági tevékenységeit könnyűiparra, nehéziparra és élelmiszeriparra bontjuk. A nehézipar a termelési eszközök és alapanyagok előállításával, a könnyűipar fogyasztási cikkek gyártásával, míg az élelmiszeripar élelmiszerek és élvezeti cikkek készítésével foglalkozik.

A nehézipar ágazatai közé tartozik például a kohászat a gépipar vagy a vegyipar. A könnyűipar ágazataira példa a textilipar vagy a faipar. A tejipar, a malomipar és a húsipar az élelmiszeripar tipikus ágazatai.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő megközelítést alkalmaz az iparágak csoportosítására. A KSH megkülönbözteti a bányászatot, ahol természeti erőforrások kitermelése történik azzal a céllal, hogy azokat később feldolgozzák, a feldolgozóipart, ahol a bányászat vagy más feldolgozóipari tevékenységek termékeit alakítják tovább és az energiaipart, ahol az előző kettőhöz egyaránt szükséges energia előállítása történik.

Melyek az energiaintenzív iparágak?

Energiaintenzív iparágaknak azon ipari tevékenységeket nevezzük, amik termelésük során nagy mennyiségű energiát használnak fel. Költségeik között az energia ára a meghatározó, adott esetben fontosabb, mint a felhasznált alapanyagok ára.

Statisztikailag azon vállalatok végeznek energiaintenzív termelést, amik bevételük legalább 3%-át energiaköltségeikre fordítják.

Energiaintenzív iparágak közé tartozik például a kőolaj-feldolgozás, a kokszgyártás, a vas-, acél- és fémalapanyag gyártás, a nemfémes ásványi termékek gyártása (cementgyártás, üveggyártás) és a vegyipar. A könnyűipari ágazatok közül energiaintenzív a nyomdaipar és a papírgyártás.

Az energiaintenzív iparágak súlyos válságot élnek át Európában. Az energiaárak emelkedésének az orosz-ukrán háború újabb nagy és várhatóan tartós lökést adott. Ezen iparágak európai termelése világviszonylatban versenyképtelenné válhat, így termelésük visszaesése vagy tevékenységük áthelyezése várható. Mindeközben az energiaintenzív ágazat között nem egy stratégiai jelentőségű, aminek teljes elvesztését nem engedheti meg magának Európa.

Az energiaintenzív iparág közül többre is jellemző az erős területi koncentráltság. Az EU vegyipari termelésének harmadát adja Németország, de Németországon belül is leginkább néhány régió. Hasonló helyzetben található a Benelux államok több régiója, illetve az EU-t elhagyó Nagy-Britannia iparvidékei is. A területi koncentráltság melletti jelentős visszaesés ezen térségek teljes gazdasági válságát okozhatják.

Milyen iparágak vannak előtérben Magyarországon?

Magyarország természeti erőforrások tekintetében szerény adottságokkal rendelkezik. A komolyabb ipari beruházások a múltban is és napjainkban is két tényezőn alapulnak: a viszonylag objektív adottságokon (elhelyezkedés, erőforrások, munkaerő) és a szubjektív politikai döntéseken. Mind a kettő természetesnek tekinthető, meglévő adottságok nélkül fenntarthatatlan a termelés, miközben a politikai döntéshozók felelőssége, hogy az ország javát szolgálva befolyásolja a gazdasági szereplőket.

Napjaink forró vitája a hazai akkumulátor-gyártás segítése kapcsán sem arról szól, hogy a kormánynak van-e joga és felelőssége gazdasági beruházások előmozdítását elérni, hanem arról, hogy jó-e az irány – ebben nem fogunk igazságot tenni.

A következőkben a legfontosabb hazai iparágakat vesszük sorra.Megjegyzendő, hogy kevés kivételtől eltekintve a hazai húzóágazatok exportra termelnek.

Gépgyártás

A gépgyártás nagy tradíciókkal rendelkező iparágaink egyike, ami a hazai ipari termelés meghatározója évtizedek óta. Rendkívül változatos tevékenységeket ölel fel, de ezzel együtt is stabil pozíciót tudhat magának.

Elektronikai ipar

A villamos berendezések gyártása és elektrotechnikai berendezések előállítása kiugró növekedést mutat a beruházások és a termelés növekedésének szempontjából is az elmúlt években. Ezek java néhány exportra termelő multinacionális cégnek tudható be.

Járműgyártás

A hazai feldolgozóipar negyedét adja a járműgyártás, ami szinte kizárólag személyautók és alkatrészeik előállítását végzi hazánkban több helyszínen is. Az iparág húzóágazatnak tekinthető, a beruházások mértéke és a kibocsátás is folyamatosan növekszik. Aggodalomra a nemzetközi trendek adhatnak okot, ahol a fejlődés megtorpanni látszik.

Kiemelendő, hogy a járműgyártáshoz kapcsolódó, de eltérő iparágakba tartozó termelés is jelentős hazánkban. Az elektronikai ipar egy része és a gumigyártás is végső soron a személyautók előállítását szolgálja. A vegyipari beruházások – akkumulátorok gyártása – is ebbe az irányba mutat.

Energiaipar

A teljes ipari teljesítmény 4-5%-át adja az energiaipar. Kiemelése azért indokolt, mert az árak emelkedésével ezen ágazat fejlődése várható. A villamosenergia-előállítás adja az ágazat javát (87%), aminek bővülése évek óta két számjegyű.

Vegyipar

A vegyipar egyike a már feljebb tárgyalt energiaintenzív iparágaknak, így a jelenlegi energiaválságnak erősen kitett területről van szó. Egyes alágazatai ugyanakkor ebben a környezetben is jól teljesítenek. Ilyen a döntően exportra termelő gyógyszergyártás is. A jelenlegi kormányzat több vegyipari beruházás támogatása mellett döntött.

Élelmiszeripar

A termelés tíz éve töretlenül növekszik, az értékesítés java belföldön történik. A legfontosabb alágazat a húsfeldolgozás. Az iparágon belül jelentős visszaesés tapasztalható a malomiparban, amit az étkezési olajok gyártása és a takarmány-előállítás növekedése kompenzál.

Milyen iparágakban van a legnagyobb potenciál a jövő szempontjából?

Világviszonylatban a kutatás-fejlesztés nevezhető húzó ágazatnak és a legfrissebb technológiákat használó elektrotechnikai-ipar. Ez nem azt jelenti, hogy volumenüket tekintve más, hagyományos nehézipari ágak ne lennének jelentősek, sokkal inkább azt, hogy a fejlődés iránya és mértéke áthelyeződik. A jövőben is várhatóak hullámok, de az építőipar is stabil ágazatnak tekinthető.

A robotika előretörésével a gépgyártás is új lendületet kaphat.

A nemzetközi nagy trendekhez képest az egyes nemzeti kilátások eltérőek lehetnek, hiszen különböző adottságokkal rendelkeznek a régiók és más részterület kiszolgálására fókuszálhatnak a beruházások. Mindezek mellett is a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben tudja követni egy ország a nemzetközi folyamatokat. Az ipar fejlesztése csak akkor hoz érdemi gazdasági növekedést, ha a kutatás-fejlesztés és szolgáltatások területén lépést tud tartani Magyarország a világgazdaságot meghatározó trendekkel.