Mi a logisztika jelentése? Mik a feladatai, a céljai?

Mi a logisztika?

A logisztika, nem más, mint az anyagok és személyek mozgatásával, elosztásával és az ezekhez köthető információk adminisztrációjával foglalkozó üzleti tevékenység. Még egyszerűbben: az árucikkek szállítmányozásának a megszervezése. Annak a biztosítása, hogy a termékek a gyártóktól eljussanak az áruházakhoz, majd jellemzően azok raktáraiból eljussanak a megrendelőhöz, végfogyasztóhoz. Ezeknek a transzport folyamatoknak az irányítása, megszervezése, ellenőrzése a logisztika feladata. Tehát magában foglalja az útvonalak és módszerek kidolgozását, szervezését, irányítását és ellenőrzését is a szűken vett kiszállításon túl. Azonnal átérezzük a logisztika jelentőségét napjainkban, ha a hatósági áras benzin következtében Magyarországon előállt logisztikai kihívásokra gondolunk, amelyeket csak nagy nehézségek és veszteségek árán sikerült megoldania a hazai olajiparnak.

Mi a logisztika célja?

A logisztika célja egyfelől az, hogy az áruk gyorsan és időre odaérjenek a célállomásra, másfelől az, hogy mindez gazdaságosan és hatékonyan történjen meg. Azaz a rendelkezésre álló személyi és anyagi erőforrásokat minél költséghatékonyabban, minél takarékosabban használjuk fel. Tehát a logisztika épp annyira szól a hatékony munkaszervezésről, az észszerű elosztásról, mint magáról a transzportról. Egy gyártó- vagy kereskedelmi cég esetén a logisztikai költségek az összköltség 40%-át is kitehetik! Nem mindegy tehát, hogy ennyi pénzt hogyan és mire költünk el vagy, hogy tudunk-e belőle spórolni.

Kiknek, mely területeken a legfontosabb a logisztika? Miért?

A logisztikának négy nagy területe van, amely az általános ellátási lánc szereplői közötti termék áramlására épül. Maga az ellátási lánc pedig így néz ki: alapanyag – beszállító – vállalat – vevők – végső fogyasztó.

Beszerzési (vagy ellátási) logisztika

A bemeneti készletekről gondoskodik, ez a munkafázis áll a gazdasági folyamatok kezdeténél. Egy átlagos iparvállalat a bevételei 55-85%-át költi beszerzésre, ezért lényeges, hogy megfelelő forrásból származzon a beszerzett anyag. Ha nincs megfelelő minőségű, mennyiségű anyag, az akadályozhatja a termelést vagy egy szolgáltató cég esetén a szolgáltatás kivitelezését.

Termelési (vagy gyártási) logisztika

A termelési logisztika a beérkező anyag utánpótlását, áramlását szervezi, tervezi és irányítja, vagyis, hogy a beérkező anyagokból a termelési folyamat fázisain át kész termék legyen és eljusson a raktárig. Szorosan együttműködik a munkafolyamat során a termelésszervezéssel és -irányítással.

Értékesítési logisztika

A termelési folyamatok után az előállított terméket (vagy szolgáltatást) el kell juttatni a vevőhöz. Először is meg kell oldani az áruszállítást (az információáramlással együtt) a raktárról az értékesítési csatornákon át egészen a felhasználókig. Az értékesítési logisztika feladata ennek a munkafázisnak a tervezése, szervezése, lebonyolítása. Ebben kiemelten nagy jelentősége van a logisztikai központoknak, amelyek egyfajta csomópontjai az áruk elosztásának és áramoltatásának.

Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási) logisztika

A fenntartható fejlődés szempontjából rendkívül fontos szerepe van a hulladékkezelési logisztikának. Ez a terület igyekszik megelőzni vagy kizárni a hulladék veszélyeztető hatását. Ide tartoznak a hulladékok összegyűjtésével, szelektálásával és újrahasznosításával vagy ártalmatlanításával kapcsolatos anyagmozgatási feladatok. Hasznosítás után a hulladék, pedig akár nyersanyagként, akár energiahordozóként, akár félkész vagy késztermékként kerül vissza a termelési folyamatba.

Mik a jelenlegi húzó ágazatok?

E négy terület közül pedig az értékesítés az, amely a legdinamikusabban fejlődik a napjainkban, ennek is főleg az e-kereskedelemre és a webáruházakra vonatkozó szegmense. Nincs ezen semmi csodálkoznivaló, az elmúlt két év pandémiás időszaka kedvezett a kimozdulás és érintésmentes vásárlást biztosító kereskedelemnek. Hogy a nagyságrendekről is fogalmat tudjunk alkotni, nézzünk meg néhány, a piacra jellemző adatot: A legnagyobb belföldi csomaglogisztikai cégek nettó forgalma 2020-as adatok alapján 117 milliárd Ft volt.

Ez 42,5 millió darab belföldi B2C (business to costumer) online kiskereskedelmi tranzakcióhoz köthető csomagot jelentett, amely évente átlagosan fejenként (online vásárlónként) 13,4 csomagot kézbesítését jelenti.

Közelmúlt történései: az automatizáció előretörése

A házhozszállításon túl a home-office időszak részleges fellazulásával újabb lendületet kapott a csomagpontok és a csomagautomaták használata, hiszen ezek még kötetlenebb áruátvételt tesznek lehetővé fogyasztóknak. A hat szereplőt felvonultató piacon összesen több, mint 5300 db. csomagpont érhető el. Ebből pusztán 2300 db. a postai hivatalok által működtetett csomagpont.

A gyors-kereskedelem térhódításával együtt tovább folytatódik a csomagautomaták használatának felívelése is. A hatféle hálózatban 760 db. csomagautomata van, amelynek a fele kereskedői hálózatba tartozó saját automata. Az elmúlt időszak egyértelmű nyertese a csomagautomata. Ezen a sikeren felbuzdulva a közeljövőben megjelenhetnek újdonságok a piacon: pl. hűtött, temperált automaták, vagy akár közös használatú, shared megoldások.

Mi a helyzet a webáruházakkal?

A legnagyobb webáruházak egyre inkább saját logisztikai megoldásokat működtetnek. Így folyamatosan nő a szállítási kapacitásuk és csökken a kitettségük a külső szolgáltatók irányába.

Emellett a saját megoldásokkal gyorsabb, minőségibb szállítást tesznek lehetővé a vásárlók felé, hiszen azok kizárólag őket szolgálják ki. A saját átadópontok, saját üzemeltetésű automaták és saját futárok a márka erősségét és a szolgáltatás színvonalát is növelik.

Ide tartoznak azok az úgynevezett dropshipping típusú online kereskedelmi gyűjtőoldalak is, amelyek nem rendelkeznek saját árukészlettel, hanem a termék gyártója vagy disztribútora és a vásárló közé ékelődnek és egyfajta közvetítői szerepet töltenek be közöttük. A vásárló szállítási adatait közvetlenül a beszállítónak küldik, és a beszállító küldi ki a termékeket a vevő részére. Azaz a dropshipping webáruházak dolgozói nem is találkoznak a termékekkel, hanem pusztán azok kiszállítását kezdeményezik a tényleges logisztikai feladatot elvégző futárcég felé. Ezért tevékenységük inkább a marketing kommunikációra és az ügyfélkapcsolatok ápolására terjed ki.

Mikor és mit érdemes kiszervezni?

Ennek éppen az ellentéte, amikor nem egy ernyő alá szerveződik egy e-kereskedelemmel foglalkozó cég, hanem helyettesítő megoldást vagy partnert keres egy üzleti feladata elvégzésére. Ilyen például a fulfillment, amely a bérraktározást, a bércsomagolást és a kiszervezett rendelés teljesítést egyaránt jelenti.

Igazából a fulfillment szolgáltató egy olyan logisztikai vállalat, amely átveszi a webáruház-tulajdonosoktól és egyéb online kereskedelemmel foglalkozó vállalatoktól a teljes logisztikai folyamatokat, ezáltal kiszervezésre kerül az értékesített termékek raktározása, csomagolása, kiszállítása és sok esetben a számlázása is. A fulfillment cégek szoftverei általában összeköttetésben állnak a webáruházak motorjával vagy az online értékesítést végző vállalkozások ügyfélmenedzsment (CMR) rendszerével, így élőben látják az értékesítéseket, melyeket akár azonnal tudnak teljesíteni.

Az árut csak egy dolog előzheti meg: az információ

A megrendelések eloszlásával, a csomag kézbesítésével kapcsolatosan rengeteg adat képződik. Ennek feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok alapján a túratervek és a futárok munkájának optimalizálása folyamatos kihívást jelent a szolgáltatóknak. Az adat-alapú működés a logisztikai szolgáltatók esetében is egyre inkább meghatározóvá válik a jövőben. Ez teremti meg azt a szállítási rugalmasságot is, amelyet sokszor nagyra értékelnek a vevők.

A házhozszállítási szolgáltatások így sokkal kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé váltak az utóbbi években. Igaz ez a nyomonkövetés, a visszáru és a csomagátirányítás terén egyaránt. Ugyanakkor egyre fontosabb maga a gyorsaság is. Különösen az élelmiszer vagy FMCG szegmensben: ha lehet, mindenki aznapi kiszállítást szeretne.

Rugalmasság a pénzügyekben

Az ingyenes kiszállítás fontos marketingeszköz, bár tudjuk, a végén bizonyára állja valaki ennek az árát is (legtöbbször maga a vásárló, akinek mindez rejtetten beépül a termék vételárába). Az árucikk beszerzésének költségei azonban mindenképp a vevőt terhelik. Bár az utánvét még mindig meghatározó, folyamatosan növekszik az előre, bankkártyával kifizetett rendelések száma.

A digitális fizetés a csomag átvételekor is egyre inkább jellemző és a készpénzhasználat folyamatosan visszaszorul (erre nyilvánvalóan rásegített a pandémia is) és a vásárlók nagyobb része fizet kártyával a futárnál vagy az átadóponton. A futároknál található, a kézbesítést és a fizetést támogató eszközök egyre modernebbek, amelynek köszönhetően a digitális fizetési megoldások is egyre népszerűbbek. Tágabb értelemben ide tartoznak a hűségpontok és egyéb a lojalitást honoráló kuponok vagy akciókódok segítségével történő kedvezmények kiosztása is. Ezekben az a jó, hogy virtuálisak, azaz csak akkor jelentenek kiadást, ha plusz bevételt is produkálnak.

Kis ország, nagy tervek

Hazánk nemcsak fekvésénél fogva tölt be komoly logisztikai szerepet a régióban, hanem azért is, mert jelentős nemzetközi logisztikai e-kereskedelmi partnereket sikerült ide csábítani a magyar szakembereknek. Kelet-Közép-Európa légiáru-elosztóközpontja is hazánkban van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szomszédságában. Ennek a beruházásnak további bővítései várhatók többek között automatizációs oldalról, pl. korszerű szortírozóberendezések beüzemelésének formájában.

Milyen elvek alapján működik a logisztika?

Olyan elvek alapján, amelyek biztosítják a biztonságos, pontos, felkövethető, egyszóval minőségi szállítmányozást. Ehhez kétféle kritériumrendszert is kidolgoztak, amelyek túlmutatnak a költség-, mennyiség-, és időtényezők hármasán, bár kétségtelen, hogy ezek a tényezők némi átfedést mutatnak egymással mindkét osztályozásban.

Mi a 7M elv a logisztikában?

A 7M-elv meghatározó elemei:

1. megfelelő minőség
2. megfelelő anyag
3. megfelelő költség
4. megfelelő helyen
5. megfelelő mennyiség
6. megfelelő információval ellátva
7. megfelelő vevőnek

Mire jó a 9M elv a logisztikában?

A 9M-elv igazából egy keret- vagy szempontrendszer, amely alapján érdemes működtetni a logisztikai projekteket, hogy azok a feladataikat ellássák, a küldetéseiket beteljesítsék. A keretrendszer mindegyik eleme fontos, és mindegyiknek mérhetőnek kell lennie ahhoz, hogy azután e szempontok alapján folyamatosan minősíteni, értékelni tudjuk az adott logisztikai feladatot. Ezeket a részfeladatokat kell az előre meghatározott határértékeken belül teljesíteni ahhoz, hogy az egész logisztikai folyamat sikeres legyen.

9M-elv tényezői:

1. megfelelő információ
2. megfelelő anyag
3. megfelelő energia
4. megfelelő személyek eljuttatása
5. megfelelő mennyiségben
6. megfelelő minőségben
7. megfelelő időpontban
8. megfelelő helyre
9. megfelelő költséggel.

Mik a logisztika fő területei?

A logisztika egy vállalat szinte minden tevékenységét érinti, amelyet az alábbi listán is láthatunk, de funkcionálisan azért két nagyobb, egymástól jól elkülönülő egységre vagy területre bontható.

• beszerzés, alapanyagellátás
• csomagolás
• elosztási, áruterítési kommunikáció
• készletgazdálkodás és irányítás
• raktározás
• szállítás és forgalom előrejelzés
• anyagmozgatás
• rendelésfeldolgozás és kommunikáció
• informatikai háttér
• üzem- és raktárelhelyezés
• visszárukezelés
• vevőszolgálati szintek
• selejtezés

Logisztika a gyártás területén

A gyártás az (alap)anyagbeszerzéssel és gazdálkodással indul. A beszerzés a gyártási folyamathoz nélkülözhetetlen anyagok és szolgáltatások megvásárlása, folyamatos rendelkezésre állásának a biztosítása. A beszerzés végső célja a cég versenyképességének növelése a kiadási oldalon. Ezért a lehető legalacsonyabb árat éri el a beszállítóknál, miközben ügyel a minőség fenntartására és a beérkezés ütemezésére is, hogy a termelés folyamatossága ne kerüljön veszélybe. Közben segít a raktárkészlet optimalizálásában is, hogy az ne legyen túl magas, ne kerüljön tárolásra felesleges mennyiségű alapanyag. A beszállítók kiválasztását úgy a leghasznosabb elvégezni, hogy maguk a beszállítók versenyeznek értünk. Ekkor akár tendert vagy licitet is szervezhetünk, sőt akár le is auditálhatjuk a lehetséges partnereinket.

A csomagolástechnika biztosítja annak a technológiának a kialakítását, létrehozását, amellyel a terméket megvédjük a külső hatásoktól, azaz a napsugárzástól, a rovaroktól, rágcsálóktól, a szállításban rejlő veszélyektől, a páratartalomtól, a hőmérsékleti szélsőségektől, a nedvességtől, a szennyeződésektől. Lehetőséget biztosít rá, hogy a termékeket és azok alkatrészeit megfelelően elrendezzük, majd az előírások szerint tájékoztassuk a fogyasztót a termékről, azaz még informatívnak is kell lennie. A csomagok méreteit a szállítás megkönnyítése érdekében a szabványoknak megfelelően kell kialakítani. Végül a termék eladását a csomagolás optimális esztétikai megjelenésével nagyban segíthetjük.

Mind a gyártás melléktermékeként, mind a csomagolásnál keletkezik hulladék, amelynek az eltüntetése szintén a logisztika körébe tartozik.

A logisztikai láncban egymást követő fázisok a raktárakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, hiszen azok vagy a termelés, vagy a kiszállítás igényeit biztosítják. Raktározásnak az áru tárolására, állagának megóvására, a készletek elhelyezésére szolgáló tevékenységeket nevezzük, amely általában zárt helyen történik.

Ebben ma már jelentős szerepe van az automatizációnak, robotizációnak.

Kereskedelem

Mint láthattuk, a raktározás az, ahol fizikailag elválik a gyártás a kereskedelemtől. Itt jön a képbe a szállítmányozás, amely nem más, mint az árutovábbítás folyamatának megszervezése. Leginkább erre gondolunk, amikor a klasszikus logisztika jut az eszünkbe, hiszen ez áll a legközelebb magához a közlekedéshez. Célja ugyanúgy az, hogy a küldemény a lehető legkisebb költséggel, legbiztonságosabban, a megfelelő időben és a legoptimálisabban jusson el a rendeltetési helyre, de nem fogja át az egész termelési folyamatot.

Végül az eladás vagy értékesítés, idegen szóval sales, az a munkaműveletet, amellyel az árut közvetlenül a vásárlónak adjuk, és ahol az egész addigi befektetett munka ellenértéke pénz formájában megjelenik. Optimális esetben ez zárja le a logisztikát. Más esetben a visszáru-forgalom megoldása még hozzátartozik a teljes lezáráshoz.

Hogyan változott a logisztika szerepe az elmúlt időkben?

Mint azt láthattuk, a kereskedelem egyre nagyobb szegmensét teszi ki az e-kereskedelem és a webáruházak. Ezek nem csupán egy óriási, végeláthatatlan virtuális kínálópult szerepét töltik be, hanem fejlett informatikai hátterüknek köszönhetően pár kattintásból egy egész logisztikai láncolatot generálnak, amely azután a mindenkori terheltségi állapot szerint rugalmasan változtatja magát a háttérfolyamatot.

Ennek a háttérfolyamatnak azonban transzparensnek és követhetőnek kell lennie. Ezért az adatforgalom kezelése ma már sokkal fontosabb a puszta szállításnál. A vevőelégedettség sokszor inkább ezen múlik, mint magán az árucikken.

Az adatforgalom kellően gyors feldolgozása pedig az automatizáción, a robotikán és a nem túl távoli jövőben a mesterséges intelligencia alkalmazásán is múlik. Gondoljunk csak az intelligens leválogatásra, vagy a hiányos címzések intuitív tanuláson alapuló kiegészítésére.