Jótállás, garancia, szavatosság a webáruházaknál

Mi az a jótállás?

Rögtön az elején kezdjük a legfontosabbal: van-e különbség a jótállás, a garancia, a szavatosság, és az elállási jog között? Az utóbbi kettő teljesen más fogalmat takar – később még lesz róluk szó – a jótállás ugyanakkor a garancia szinonimája, amíg a jótállás jogi szakkifejezés, addig a garancia köznapi elnevezés. Tehát a jótállás és a garancia ugyanazt jelenti.

A jótállás az eladó felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállási idő alatt az eladó garantálja, hogy az általa értékesített terméknek nincs és nem is lesz hibája rendeltetésszerű használat esetén. A jótállás minimális idejét törvény garantálja, de ettől a kereskedő önkéntesen eltérhet és meghosszabbíthatja azt.

Mi az a sávos jótállás?

Sávos jótállás 2021 óta létezik, lényege, hogy a termékek eladási ára befolyásolja a kötelező jótállási idő hosszát. 100 ezer forint alatti vételár esetén a jótállás 1 év, 100 és 250 ezer forint közötti vételár esetén 2 év, 250 ezer forintnál drágább termékek esetében 3 év. Az intézkedés célja, hogy drágább termékek esetében a gyártók és a kereskedők törekedjenek arra, hogy hosszabb távon megbízhatóan működő készülékek kerüljenek a piacra.

Mik a jótállás szabályai?

Ha a termék meghibásodik a jótállási idő alatt, az eladónak kell bizonyítania, hogy az nem az ő hibás teljesítésének következménye. Ha ezt nem tudja megtenni (vagy eleve elismeri a hibás teljesítést) akkor köteles a terméket cserélni, megjavítani, a vevővel egyeztetve árkedvezményt adni vagy a vásárló elállhat a termék megvásárlásától és így visszakaphatja a vételárat.

A jótállás ideje főszabály szerint a sávos jótállás új rendszerében meghatározott minimális idő. Amennyiben ennél kedvezőbb feltételekkel értékesíti a kereskedő a terméket, később a vásárláskor vállalt jótállási időt kell betartania. Jótállás az akciós, leértékelt termékekre is érvényes.

Vannak termékek amikre nem vonatkozik a sávos jótállás, ilyenek például a közlekedési eszközök (elektromos kerékpárok, elektromos rollerek, gépjárművek stb.), de a hagyományos jótállás igen. A jótállással érintett termékek listáját a 151/2003. kormányrendelet sorolja fel.

Az eladó elektronikus jótállási jegyet is kiállíthat a hagyományos papír alapú változat helyett. Amennyiben a vásárló kéri, kaphat papír alapú jótállási jegyet is.

Hogy lehet a jótállási igényt érvényesíteni?

A jótállási jegy akár papír alapú, akár elektronikus, szerepelnie kell rajta az eladó nevének és elérhetőségeinek. Panaszunkkal ott kell jelentkezni, ahol a terméket vásároltuk. Webáruház esetében érdemes megnézni oldalukat, milyen módon szükséges eljárnunk, erről az ÁSZF-ben (általános szerződési feltételek) tájékozódhatunk. Fontos, hogy a jótállás ideje alatt vásárlóként csak a hiba tényét kell bizonyítanunk. Ha a kereskedő vitatja a meghibásodás okát, a jótállás ideje alatt neki kell szakértői véleménnyel alátámasztania állítását.

Érdemes megőrizni a vásárláskor a számlát vagy nyugtát, mert ezzel megkönnyítjük az ügyintézést. Ugyanakkor a jótállás érvényesítésének nem feltétele a számla vagy a nyugta bemutatása, ha a jótállási jegy rendelkezésre áll. Az eredeti csomagolás meglétét nem támaszthatja a jótállás feltételéül a kereskedő. A termék árának levásárlását elfogadhatja a vásárló, de kérheti annak visszatérítését is. A vásárlónak joga van ott reklamálni, ahol a terméket vásárolta, nem küldhető gyártóhoz, szervizbe, nagykereskedőhöz.

Mi az a szavatosság?

A szavatosság nem azonos a jótállással. A szavatosság azt fejezi ki, hogy a terméknek nem volt az értékesítéskor olyan hibája, ami csak a vásárlás után, annak használata során derül ki. Tehát itt nem a termék elromlásáról van szó, hanem rejtett gyári hibáról, olyan funkcióról, ami eredendően rossz vagy alkatrészről, ami az ígért használatra alkalmatlan.

A termékek szavatossága két év, aminek első hat hónapjában az eladónak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Ezt követően a bizonyítási kényszer és a szakvélemény elkészítésének költsége a vevőt terhelik. Amennyiben a kereskedő nem vitatja a vásárló panaszát vagy a szakvélemény a fogyasztónak adott igazat, a kereskedő köteles megjavíttatni, cserélni, árkedvezményt adni vagy a termék árát visszafizetni.

Leértékelt termékre csak akkor nem érvényes a szavatosság, ha a leértékelés oka az ismert hiba, amiről a vásárló tájékoztatást kapott.

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

Az egyik fontos különbség, hogy a szavatosság általános érvényű és minden eladott termékre érvényes, míg a jótállás csak a törvényben meghatározott termékek körére. Elég sok ilyen termék van, de nyilván nem minden értékesített termék ilyen. A szavatosság és a jótállás nem egymást helyettesítő fogyasztóvédelmi szabályok, ha valamire vonatkozik a jótállás, attól még vonatkozik rá a szavatosság is. Ugyanakkor a jótállás és a szavatosság ideje egymástól eltérhet. Ez azért is fontos, mert a jótállási idő alatt az eladót terheli a felelősség igazának bizonyítására, ha vitatja a hiba keletkezésének körülményeit, addig a szavatossági idő két éves időtartamának csak első hat hónapjára igaz ez – a maradék másfél évben a bizonyítási kényszer a vásárlót terheli. A jótállás erősebb jog, mint a szavatosság, utóbbi viszont szélesebb körben alkalmazott.

Mire kell figyelni a jótállással kapcsolatban, ha webáruházat vezetünk?

A vásárlót a legtöbb termék esetében jótállás és minden termék esetében szavatosság és elállási jog illeti meg. A vásárlót jogairól egyértelműen tájékoztatni kell. Az eladó érdekét is szolgálja, hogy probléma esetén a vásárló minél gyorsabban és könnyebben tudja panaszát érvényesíteni, ezért érdemes közérthető, pontokba szedett módon leírni, mi a teendője. Webáruházak esetében különösen fontos, hogy alaposan tájékoztassuk a vásárlót, hogyan tudja szakszerűen becsomagolni és visszaküldeni a terméket, hogy az a szállítás során ne sérüljön.

Nem esett még szó az elállási jogról. A fogyasztó a vásárlást követő 14 napban (hagyományos bolti vásárlás esetén ez az idő 3 nap) indoklás nélkül elállhat a termék megvásárlásától. Az elállásról nyilatkoznia kell, de hibátlan termék esetében is megilleti ez a jog.

Mi számít félrevezető tájékoztatásnak a jótállással kapcsolatban?

A vásárlót weboldalunkon tájékoztatni kell jogairól és arról, miként tud velük élni. Ezen jogokat a törvényi kötelezettségek betartása mellett az ÁSZF-ben is rögzíteni szükséges. A törvényi előírásoknál szélesebb körű vagy időtartamú jótállást vállalhatunk, de rövidebbet nem. Akció vagy leértékelés keretében sem vehetjük el a fogyasztó elálláshoz, jótálláshoz és szavatossághoz kapcsolódó jogait.

A leggyakoribb félrevezető tájékoztatás, ha a fogyasztó nem az őt megillető legkedvezőbb jogával tud élni. Az első 14 napban ez az elállás (nem szükséges, hogy a termék hibás legyen), ezt követően a termékek széles körét illetően a jótállás, aminek ideje a termék árától függ (a jótállás teljes ideje alatt az eladó köteles szakvéleménnyel alátámasztani véleményét, ha vitatja a vevő panaszát), végezetül a minden termékre két évig kiterjedő szavatosság (az első hat hónapot követően a vásárlónak kell szakvéleménnyel alátámasztania a hiba okát).