Logisztika központ: mit jelent, mi a feladata?

Mi az a logisztikai központ?

A logisztikai központ egy viszonylag hétköznapi kifejezés, mégis ha meg kellene pontosan határozni jelentését, sok szóhasználó megakadna. Nagyjából mindenki érti, hogy miről is lehet szó és ehhez hasonló válaszokat kapnánk: azok a hatalmas dobozok az autópályák mellett, amikben mindenféle termék vár sorsára.

Szakmai szempontból is többféle meghatározása létezik a fogalomnak. Az egyik értelmezés szerint logisztikai központnak tekinthető egy szolgáltató cég központi telephelye éppúgy, mint az a kiterjedtebb térség, ahová a logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások települnek. A két meghatározás közös pontjaira támaszkodva próbálhatunk meg általános definíciót alkotni.

A logisztikai központ olyan létesítmény (vagy létesítmények egymáshoz térben közel eső csoportja), ahol raktárak és ezekhez kapcsolódó rakodóterületek, terminálok, irodák és kiegészítő szolgáltatások (vámállomások, elosztók, csomagolóterületek, kamionparkolók, szálláshelyek) találhatóak. Működésük szempontjából kiemelten fontos földrajzi elhelyezkedésük és teljes körű infrastrukturális ellátottságuk.

Mi a legfontosabb funkciója egy logisztikai központnak?

Egy logisztikai központ rendkívül sokrétű feladatokat láthat el. A létesítmény önmaga hasznos funkciókkal rendelkezik, amiket fenn kell tartani, üzemeltetni kell. Ilyenek a közművek, az informatikai és távközlési infrastruktúra elemei, az épületek és a speciális rakódóeszközök, gépek, robotok. A funkciók legfontosabb csoportja közvetlenül kötődik a logisztikához: szállítás fogadás és indítás, raktározás, komissiózás, készletkezelés, csomagolás, címkézés. Sok logisztikai központ ügyviteli teendőket is ellát, mint a vámkezelés, biztosítás, postai szolgáltatások. A logisztikai központok őrzöttek.

A logisztikai szolgáltatók központjukban a lehető legszélesebb kínálatot próbálják nyújtani, ami messze meghaladja a tárolási alapfeladatokat. Ilyen lehet a szállítmányozás vagy a webáruházak teljes körű logisztikai kiszolgálása a fulfillment. A logisztikai központok specializálódhatnak egy-egy földrajzi terület vagy speciális funkció ellátására. Utóbbira példák a különféle közlekedési eszközök közötti átrakodásra, azaz a hosszú távú szállításról a rövidebbre való átváltás határán kiépült központok. Itt történhet meg a termékek vasútról, hajóról vagy repülőgépről közúti szállítóeszközökre való átrakodása.

A logisztikai központok általában ott jönnek létre, ahol a jelentős kereslet és a természet- és gazdaságföldrajzi lehetőségek egyaránt adottak ahhoz, hogy a termék kezelésének módjában jelentős változás álljon be. A feljebb már említett szállítási módok mellett gyakran a logisztikai központokban történik meg a váltás a termékek együtt, nagy tételben való kezelése és a különböző termékeket együttesen tartalmazó, kisebb és jóval diverzebb egységek kezelése között. Ez igaz akkor is, amikor kisebb boltok ellátása történik a logisztikai központból, de akkor is, ha közvetlenül egy fogyasztói megrendelés kerül teljesítésre.

Kevésbé szorosan kapcsolódik a funkcióhoz, de a logisztikai központokban vagy azok közelében általában szálláshelyek és étkezési lehetőségek is kiépülnek.

Kik dolgoznak egy logisztikai központban?

A logisztika munkaerő-igényes tevékenység, szerteágazó feladatai miatt sokfajta munkakörökben különböző végzettségű munkavállalókat és alvállalkozókat is megtalálhatunk. A raktárcsarnokban fizikai munkások, komissiózók, gépkezelők, rakodásra váró szállítók a leggyakoribb munkavállalók. A szállítmányozók és logisztikusok a munkafolyamatok szervezéséért felelnek. A csatlakozó irodai egységekben pénzügyesek, elemzők, mérnökök, kereskedelmi és értékesítési ügyintézők, informatikusok is dolgoznak.

Mikor érdemes logisztikai központot működtetni?

A logisztikai központ kiépítése és fenntartása drága, hosszú távon megtérülő befektetés. Üzemeltetése akkor rentábilis, ha kihasználtsága stabilan magas. A szolgáltatásainkat minél több partnernek kell értékesíteni, ennek eléréséért az általunk ellátott szolgáltatások kínálatát bővíteni érdemes. Mivel a logisztikai központok értékes, jó infrastrukturális adottságokkal rendelkező helyszíneken fekszenek, ezért a rendelkezésre álló területet minél hatékonyabban kell kihasználnunk. Modern tárolási megoldásokkal, a robotizáció minél szélesebb alkalmazásával nem csak a munkafolyamatok precízsége és gyorsasága nő, de a helykihasználás is maximalizálható.

A fentiekből következik, hogy a logisztikai központ pénzügyi sikeressége csak a méretgazdaságosság szempontjainak figyelembevételével lehetséges. Nagy beruházási igénye van, ami lassan térül meg és csak magas kihasználtság mellett. Éppen ezért saját logisztikai központot csak a legnagyobb vállalatoknak érheti meg fenntartania, míg a piac többi szereplőjének a logisztikai és raktározási feladatok kiszervezése a jó választás, amivel igénybe tudja venni ezen szolgáltatásokat. A kiszervezés révén tulajdonképpen több kisebb szereplő együttesen tart fenn egy logisztikai központot.

Van-e alternatíva a logisztikai központ kiváltására?

Volt élet a logisztikai központok előtt is, tehát nyilván létezik alternatíva, de a mai globalizált világban logisztikai központokra szükség van. Minél jellemzőbb az, hogy a termék előállítója közvetlenül értékesíti azt a felhasználónak, annál kevésbé van szükség logisztikai központokra. Ha végiggondoljuk, minden vásárlásunk mekkora hányada történt közvetlenül termelőtől vagy gyártótól, akkor látjuk, hogy a teljes kiváltásnak ma már nem nagyon létezik alternatívája. Az igazi kérdés, hogy az ellátási-lánc különböző elemeit miként használjuk. A logisztikai központok szerepének csökkentését célozza a JIT gyártásszervezési és készletgazdálkodási stratégia illetve a dropshipping értékesítési modell is. Az is járható út, ha nem a logisztikai központok létére keresünk alternatívát, hanem a velük kapcsolatos munkafolyamatok kiváltására.

A JIT az angol just in time, azaz éppen időben kifejezés rövidítése. A stratégia lényege, hogy a szükséges terméket, a szükséges mennyiségben, a szükséges időben kell legyártani. Az egymásra épülő gyártási és logisztikai feladatok akkor kerülnek elvégzésre, amikor a termék iránt megjelenik a kereslet. Ha nincs fogyasztás, nem készül el a termék, így azt nem kell raktározni. Nagyobb szervezettség mellett tehát kevesebb késztermék raktározási feladatot jelent.

A dropshipping az online kereskedelem azon értékesítési modellje, ahol a webáruház csak mint összekötő szerepel a fogyasztó és a gyártó között. Miközben nyilvánvaló, hogy a köztes raktározás megszűnésével ez kevesebb logisztikai feladatot jelent, de ettől még a késztermékek, amik megrendelhetőek valahol éppen léteznek – leginkább a gyártó által használt logisztikai központban.

Bizonyos helyzetekben egy virtuális logisztikai központ kiválthatja a fizikai térben hiányzó központot. Virtuális logisztikai központ esetében a térben egymástól távol a valóságban is létező szolgáltatók fognak össze azért, hogy közösen olyan szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, amit egy logisztikai központ is nyújtana. A szereplők kiegészítik egymás hiányosságait így összességében versenyképesek maradnak. Ez nem csak a szolgáltatást igénylőknek alternatíva, hanem azon logisztikai cégeknek is, akik nem tudnak vagy nem akarnak egy adott földrajzi helyen logisztikai központot kiépíteni, pedig valamilyen mértékű igény lenne rá.

Webáruházak esetében a fulfillment jelenthet megoldást, ahol nem a logisztikai központ kerül kiváltásra, hanem az összes ezzel járó feladat, amit a szolgáltató vállal át helyettünk. Ebben az esetben a webáruházunkba befutó rendelések logisztikai teljesítéséért partnerünk felelős. A tárolás, rendelés kezelés, komissiózás, csomagolás és szállítás napi feladatai kiszervezésre kerülnek.