Raktározási rendszerek, raktár típusok: útmutató

Oszd meg
Boxy
2023. 10. 19.
E-kereskedelem
Tartalomjegyzék
Milyen raktározási rendszerek vannak?

Raktározási rendszerek jellemzői, előnyeik és hátrányaik. Mi a raktározás szerepe a logisztikai folyamatban? Mik azok a darabáru-raktározási rendszerek?

Milyen raktározási rendszerek vannak?

A raktárakat és tárolási rendszereiket nagyon sokféle módon kategorizálhatjuk. A csoportosítás alapja lehet a gazdasági ágazat (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, közlekedési), amiben szerepet kapnak vagy a termelési folyamatban (alapanyag, segédanyag, félkésztermék, késztermék) betöltött szerepük is. A raktározási rendszerek ehhez és a konkrét készlethez igazodnak. Írásunk későbbi részében részletesen szólunk a darabáru-raktárak rendszereiről, mert ez az, ami a legtöbb kereskedőt érinti.

Mi a raktározás szerepe a logisztikai folyamatban?

A raktárak olyan létesítmények, ahol a termékek valamennyi ideig nyugalomban vannak és eközben biztosítani kell azok mennyiségi és minőségi megóvását. A raktárak szerepe azonban jóval több a modern logisztikában, mint tárolási hely biztosítása. Fontos szerepet töltenek be az ellátási-lánc működésének biztosításában és olyan funkciókat is ellátnak, amit a lánc további elemei nem képesek.

A raktározás egyik legjelentősebb szerepe, hogy a termelés és a felhasználás közötti térbeli és időbeli különbségeket kiegyenlítse. A raktárak minimalizálják a kockázatokat azáltal is, hogy folyamatosan biztosítani tudják a szükséges anyagáramlásokat. A raktárak a tárolás mellett nyilvántartási, komissiózási, csomagolási és egyéb kiegészítő funkciókat is ellátnak.

A raktáraknak pénzügyi szempontból is lehet szerepük, hiszen funkcióikkal támogathatják a gazdasági spekulációkat.

Hogyan lehet csoportosítani a raktározási típusokat?

A raktárakat legfontosabb funkcióik szerint csoportosíthatjuk. A hagyományos, különleges kezelést nem igénylő darabárukat döntően készletkezelő raktárakban tárolják. Innen történik a boltok vagy közvetlenül a vásárlók kiszolgálása. Az üzemi raktárak a gyártási folyamatok alapanyagait és félkész termékeit biztosítják a későbbi felhasználáshoz. A gyűjtőraktárak különböző helyszíneken keletkezett termékek hosszú távú megőrzésére szolgálnak. Ezen felül számtalan speciális raktározási típus képzelhető el akár a tárolás ideje vagy jellege alapján (veszélyes áruk tárolása, vámraktárak).

Minden raktár esetében két eltérő funkciójú területet különböztetünk meg: tárolóterületet és kiszolgáló területet. A tárolóterületet a termékekkel feltölthető hasznos területből és a köztük lévő közlekedő utakból és más kiegészítő területekből áll. A kiszolgáló terület részei a raktárak átvevő és kiadó területei, a rakodók, a csomagoló területek, a komissiózás helyszínei, valamint az irodák és a szociális helyiségek.

A raktárakat elrendezésük szerint fej és átmenő elrendezésűnek nevezhetjük. Előbbi esetben az átvevő és kiadó terület ugyanott található, míg a másik esetben a raktár két ellentétes végén helyezkednek el. Elképzelhetőek vegyes kialakítású raktárcsarnokok is.

A tárolt termékeket legfontosabb fizikai tulajdonságaik szerint is kategorizálhatjuk. Ilyen módon megkülönböztetünk darabárut, ömlesztett árut, gáznemű árut és folyékony árut. A darabáru szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott, formatartó és megszámlálható termékeket takar. A többi árufajta esetében a tárolás egyedi raktári kialakításokat kíván, míg a darabáru jobban egységesíthető tárolási rendszerekben is megoldható.

Mik azok a darabáru-raktározási rendszerek?

A darabáru-raktárakban tárolt termékek összetétele lehet monostruktúrájú és polistruktúrájú. Előbbi esetben a termékfajták száma alacsony, de a tárolt egységek száma nagy. Polistruktúrájú összetétel esetén sokfajta termékből aránylag kevés darabot tárolnak a raktárban. A webáruházi raktárak jellemzően a második kategóriába tartoznak.

A darabáru-raktározási rendszereket két nagy és azon belül több alcsoportra bonthatjuk:

  • Állvány nélküli tárolás
    • statikus
    • dinamikus
  • Állványos tárolás
    • statikus
      • soros
      • bejárható
      • átjárható
    • dinamikus
      • tárolócsatornás
      • gördíthető
      • körforgós

Állvány nélküli statikus tárolás

Az állvány nélküli statikus tárolás a legegyszerűbb tárolási mód: a termékeket egymás mellé vagy közvetlenül egymásra helyezzük. Monostruktúrájú termékeknél, szabadtéri tárolásnál vagy alacsony belmagasságú épületeknél jellemző. Olcsó és rugalmas, de a termékek nehezen hozzáférhetőek és a különféle kiszedési elvek nem érvényesíthetőek.

Állvány nélküli dinamikus tárolás

Az állvány nélküli dinamikus tárolás ritka, mert aránylag nagy a helyigénye, drága és csak speciális esetekben érvényesülnek előnyös tulajdonságai. Ebben a tárolási rendszerben görgőkön vagy felfüggesztve helyezkednek el a termékek. Nem jellemző, hogy a teljes készlet tárolása így valósuljon meg. Áruátvétel, kitárolás vagy egyéb kiegészítő feladat – például osztályozás, egységcsomag készítés – elvégzése során alkalmazzák.

Soros állványos tárolás

A soros állványos tárolás az egyik leggyakoribb darabáru-raktározási mód. Polistruktúrájú termékösszetétel esetén alkalmazzák. Az állványok lehetnek polcok, fiókok, rekeszek, tálcák vagy konzolok is. Előnye, hogy minden tárolt egységhez hozzá lehet férni, rugalmasan alkalmazkodik a készlet összetételéhez és jól automatizálható. Beruházási költsége viszonylag magas.

Be- és átjárható tárolás

A be- és átjárható tárolás esetén olyan polcrendszereket kell elképzelni, aminek nem minden eleméhez lehet közvetlenül hozzáférni, de azok eszközökkel megközelíthetőek. Helykihasználása jobb, kialakítása olcsóbb, de a kiszedési elvek nehezen vagy sehogy nem érvényesíthetőek. Monostruktúrájú készlet esetén használják.

Tárolócsatornás tárolás

A tárolócsatornás tárolás esetén a termékek egymás mellett és fölött méhsejt szerűen helyezkednek el. Jellemzően a csatorna egyik oldalán a termékek utántöltése, míg másik oldalán azok kiszedése zajlik, így automatikusan megvalósul a FIFO-elv. A termékek mozgatása leggyakrabban görgőkön történik. Jól automatizálható, jó helykihasználású tárolási mód. Beruházási igénye magas, nem rugalmas és nagy a karbantartási igénye.

Gördíthető állványos tárolás

A gördíthető állványos tárolás a soros tárolás egyik változata, ahol a tárolók elmozdíthatóak és a mozgatás közben nyílik a termékek megközelítésére lehetőséget biztosító folyosó a sorok között. Ha a rendelkezésre álló terület kicsi, a tárolás jellemzően hosszabb távú, akkor kiválóan használható. Kialakítása drága, a tárolt termékekhez a hozzáférés lassú. Ugyanakkor a tárolt termékek védelme nagyon jól kialakítható. Jellemzően nem klasszikus raktárakban fordul elő a rendszer, hanem könyvtárakban, irattárakban.

Körforgós állványos tárolás

A körforgós állvány tárolói vízszintes, vagy függőleges síkban körbe forgó vonóelemekre vannak szerelve. A termékekhez való hozzáférés lassú lehet és a be- és kitárolás lehetőségei is korlátozottak. Ugyanakkor nagyon jól automatizálható és jól illeszthető technológiai folyamatokba. Szervizekben és műhelyekben kényelmesen használható.

Mik azok a magasraktározási-rendszerek?

A magasraktározás minden esetben valamilyen állványos tárolási rendszert takar, de gyűjtőfogalomnak is tekinthető. Magasraktározás esetén a termékek tárolási magassága meghaladja a hagyományos rakodó targonca emelési magasságát. Mivel a termékek elérése csak speciális gépekkel lehetséges, a magasraktárak esetében különböző dinamikus vagy automatizált rendszerek is kiépítésre kerülnek.

A magasraktározási-rendszerek helykihasználása sokkal kedvezőbb, így összességében a raktárak üzemeltetése hatékonyabb.

A magasraktározási-rendszer is lehet soros, tárolócsatornás, gördíthető, de akár körforgós is.

Mi az a komissiózási folyamat?

A termékek megrendelések alapján történő kigyűjtését és összekészítését komissiózásnak nevezzük. A komissiózás lehet manuális, ahol a kigyűjtést végző munkatárs megy el a tárolási helyre és gyűjti össze a szükséges termékeket vagy robotizált, amikor a termék mozog a komissiózó felé, aki alapvetően statikusan végzi munkáját.

A komissiózás többfajta stratégiával is történhet. A soros komissiózás alkalmával egy munkatárs egy megrendelés összes termékét gyűjti ki. A kétlépcsős komissiózás esetén a különböző megrendeléseken szereplő, de azonos tételek egyszerre kerülnek kigyűjtésre és ezután történik a rendelésenkénti csoportosításuk. Gyakori megoldás, hogy a gyűjtés zónánként történik és az így kapott kisebb termékhalmazból soros logikával összeállítják a megrendeléseket.

Raktározási rendszerek: milyen komissiózási rendszerek vannak magasraktározás esetén?

Magasraktározás esetén a komissiózás gépesítése vagy automatizálása elengedhetetlen, hiszen a tárolási magasság meghaladja egy komissiózó munkatárs által elérhető magasságot. Manuális komissiózás esetén targoncák és emelők segítségével történik a kigyűjtés, jellemzően a kétlépcsős stratégia szerint. Automatizált és robotizált raktárakban a kigyűjtés során különféle futószalagok, szállító robotok is segítik a kigyűjtött termékek mozgatását.

A magasraktárakban a komissiózás történhet közvetlenül a tárolótérben vagy egy teljesen elkülönített részen is. A magasraktárak gyakran nem közvetlenül komissiózható rendszerben készülnek, hanem teljes egységrakomány tárolására alkalmasak, ahonnan elláthatóak a kisebb, már közvetlen árugyűjtésre is alkalmas raktárak.

Mit jelent a raktári folyamatok irányítása?

Ahogyan a fentiekből is kiderült a raktárak messze több feladatot látnak el, mint pusztán termékek tárolását. Ezen feladatokat akkor lehet hatékonyan elvégezni, ha azok alapos tervezés alapján kerülnek kivitelezésre és folyamatos kontroll alatt állnak. A raktári folyamatok irányításán tehát a folyamatok megtervezését, adminisztrációját, nyomon követését, ellenőrzését jelenti. Magában foglalja a feladatok végrehajtáshoz szükséges munkaerő-menedzsmentet is. A feladat végrehajtását a megrendelő igényeihez alakított szoftverek segítik.

Az irányítás közben gyűjtött adatok segítik a készletgazdálkodással kapcsolatos vezetői döntések meghozatalát.

A raktári folyamatok irányításának minősége alapvetően befolyásolja a logisztikai központ hatékonyságát. Tulajdonképpen ez az a tevékenység, ami garantálja azt, hogy a raktár valóban el tudja látni feladatát az ellátási-láncban.

Hogyan történik a jellemző árufajták kiválasztása ABC elemzéssel?

Az ABC elemzés a Pareto-elven alapszik. A Pareto-elv azt mondja ki, hogy cselekedeteink ötöde okozza eredményeink négyötödét. Azaz munkánk nagyjából 20%-a igazán hasznos és okozza minden eredményünk 80%-át.

Az ABC elemzés során azt döntjük el, hogy egy adott készleten belül mekkora az adott termék fontossága. Az A termékek felelnek a felhasználás 80%-áért, a B termékek a felhasználás 15%-áért és a C termékek a felhasználás maradék 5%-áért. A csoportosításhoz a termékek két tulajdonságát használják fel: a darabszámot és az árat. Elképzelhető olyan termék, amiből sok fogy, ezért a darabszám alapján fontos és olyan is, amiből jóval kevesebb fogy mennyiségre, de a hasznon jelentős része azon keletkezik.

Az ABC elemzés utólagosan készíthető el egy adott időszakra, amikor annak forgalmi adatai már rendelkezésre állnak. Ezen adatok a későbbiekben felhasználhatóak a készletgazdálkodás és a raktári folyamatok tervezése során is.

Milyen áruelhelyezési stratégiák vannak?

A tárolóhely kijelölését áruelhelyezésnek hívjuk. Az áruelhelyezés többfajta stratégia alapján is történhet: alfanumerikus, árucserélődés intenzitása, ABC elemzés alapján.

Az alfanumerikus stratégia alapján minden terméket szakmai kódjelük alfanumerikus sorrendjében helyezünk el és a számított készlet nagyságának megfelelő tárolóhelyet jelölünk ki. Ha a stratégia az árucserélődés intenzitásán alapul, akkor a legkisebb intenzitású termékeket kell a legnehezebben elérhető, legtávolabbi tárolóhelyekre helyezni. A két rendszer valamilyen szintű ötvözete is elképzelhető.

Az ABC elemzéssel megállapíthatjuk, hogy mely termékek kiszolgálása a legfontosabb számunkra és azokat helyezhetjük a legkönnyebben elérhető helyre. Az ABC elemzésre támaszkodva sorokat vagy zónákat jelölhetünk ki a raktárban, de körkörös területkijelölés is elképzelhető.

A stratégiák gyakorlati kivitelezését fizikai jellemzők is módosíthatják. Előfordul, hogy bizonyos termékek tárolása nem oldható meg a raktár bármely pontján vagy ha a stratégia szigorú követése rossz helykihasználást eredményezne, akkor módosítani kell az áruelhelyezés módján