Logisztikai szolgáltatások: útmutató

Logisztikai szolgáltatások: típusok, szerveződési formák

A logisztikai szolgáltatások köre általában jobban ismert, mint azok szerveződési formái és működési modelljei. Cikkünkben éppen ezért utóbbiakra fogunk koncentrálni, egyszerű példákkal bemutatva az egyes modellek tartalmát és működési elvét. Abban bízunk, hogy a modellek ismerete segít saját logisztikai igényeink megfogalmazásában is, így közelebb visz minket a számunkra megfelelő szolgáltatások kiválasztásához.

Mik azok a logisztikai szolgáltatások?

A logisztika anyagok, kész- és félkész termékek, információk, személyek és energia rendszereken belüli és azok közötti áramlásának tervezését, szervezését és lebonyolítását jelenti. A logisztika célja, hogy a megfelelő termék a rendeltetési helyén legyen minőségi és mennyiségi veszteség nélkül előre rögzített idő alatt és költségszint mellett.

Logisztikai szolgáltatásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, ami a fent meghatározott cél elérése közben szükségessé válik.

Ezek egy része klasszikus fizikai tevékenységet takar, mint a szállítás, a raktározás vagy a komissiózás, míg egy másik részük a ma már ezektől elválaszthatatlan adminisztrációt és adatkezelést.

Milyen feladatokat látnak el a logisztikai szolgáltatások?

A logisztikai szolgáltatások biztosítják az ellátási lánc zavartalan működését. A logisztikai szolgáltatások ellátását saját magának is szervezheti minden vállalat, de van lehetőség azok különböző mélységű kiszervezésére is.

A hagyományos logisztikai szolgáltatók egy-egy tevékenységet látnak el, mint a szállítás vagy a raktározás. Jellemzően nagyszámú és gyakran változó ügyfélkörük van. Különleges bánásmódot igénylő termékek esetén ezen szolgáltatók is specializálódhatnak – például ilyen a hűtőkocsis szállítás. A komplex szolgáltatók partnereik erőforrásait is bevonják a megrendelések teljesítésébe, míg a rendszerszolgáltatók az ügyfél igényéhez igazodva nyújtanak teljes körű logisztikai szolgáltatásokat.

A teljes körű logisztika szolgáltatások körébe tartoznak az alapszolgáltatások (szállítás, tárolás), ezekhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások (irányítás, ellenőrzés, nyilvántartás) és az információs szolgáltatások. Utóbbi kategória nagyon széles tevékenységet fedhet le az egyszerűbb címkézéstől a fulfillmentig.

Melyek a legjellemzőbb típusok a logisztikai szolgáltatások esetében?

A logisztikai szolgáltatások leírására gyakran használjuk az 1PL, 2PL, 3PL, 4PL és 5PL modelleket, amik a tevékenység szervezésének logikájára, az abban részt vállaló felekre és az általuk ellátni képes feladatok rendszerére utalnak. Röviden bemutatjuk mindegyik modell működését, legfontosabb jellemzőit és általános elterjedtségüket.

Miközben tagadhatatlan, hogy egy fejlődési ívet is kiolvashatunk az egymást követő modellekből, vállalkozásunk számára nem feltétlenül a legkomplexebb szolgáltatás kínálja az optimális megoldást.

Ebben a fejezetben minden alcím azonos logikán és angol kifejezéseken alapuló, nemzetközileg elfogadott rövidítés. Például az 1 PL jelentése First Party Logistics vagy First Party Logistics Services Provider azaz első feles logisztika vagy első feles logisztikai szolgáltató. Magyarul nagyon idegen hangzása miatt maradunk a bevált és rövid nemzetközi elnevezésnél.

1 PL

Az 1 PL a logisztika legegyszerűbb szervezési modellje, ahol a termék piacra jutását saját körben és saját eszközökkel maga a termelő látja el. Ebben a modellben a logisztikai szolgáltatások nincsenek kiszervezve.

Előnye a rendszer egyszerűsége és teljes kontrollja, míg hátránya alacsony hatékonysága.

Jellemzően olyan gyártók vagy kereskedők alkalmazzák, akik kevés fajta termékkel és alacsony számú vásárlóval rendelkeznek.

Vegyünk egy konkrét példát! Egy almatermelő az almát saját maga pakolja teherautójára, amivel elszállítja a boltba, ahol azt átveszik, vagy a piacra, ahol maga adja el. Logisztikai feladatok itt is keletkeztek, de azokat nem egy szolgáltató, hanem maga a termelő látta el saját eszközeivel.

2 PL

A 2 PL modellben már megjelenik a kiszervezés, de csak nagyon korlátozott módon. A termelő szállítási vagy raktározási feladatai ellátására megbízást ad egy hagyományos logisztikai szolgáltatónak, aki saját tulajdonú eszközével ellátja a rábízott részfeladatot. A kiszervezés csak egy körülhatárolható és szűk feladatra korlátozódik, amit a szolgáltató saját eszközeivel lát el további partnerek bevonása nélkül. A nyilvántartás, az ellenőrzés, az adminisztráció és minden szervezési feladat a megbízónál marad.

Maradjunk az előző konkrét példánál és almatermelőnknél. A szezonban több alma érik, mint amennyit el tud helyezni saját raktárába a termelő, ezért kibérli szomszédja üresen álló raktárát. Mivel teherautója is kicsi, felkéri a traktorost, hogy pótkocsiján szállítsa el almáját a felvásárlóhoz. A szomszéd és a traktoros saját eszközeivel logisztikai szolgáltatást nyújt, de azok csak egy-egy meghatározott feladatra korlátozódnak: ez a 2 PL modell.

Ki kell azonban itt emelni, hogy ez nem csak kicsiben működik. A szimplán szállítmányozói szolgáltatásokat kínáló vállalkozások lehetnek hatalmasak vagy specializáltak is. A FEDex vagy a konténeres szállítmányozás óriásai mint a Maersk is kínálnak 2 PL megoldásokat. A 2 PL remekül működik a saját kézben tartott logisztika kiegészítőjeként vagy olyan esetekben, ahol nem rendszeres, ismétlődő feladatot kell ellátni. A 2 PL szolgáltatók lehetnek 3 PL, 4 PL vagy 5 PL modellben működő szolgáltatók alvállalkozói is.

3 PL

A 3 PL modellben jelenik meg a kiszervezés komplexitása. A 2 PL részfeladatához képest már a szállításhoz és tároláshoz kapcsolódó szervezési tevékenységek is átadásra kerülnek. A megbízó választja ki az eszközöket és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, de az ellátási lánc üzemeléséhez kötődő irányítást napi szinten már nem végzi. A 3 PL szolgáltatásban a 2 PL-hez képest jellemzően megjelenő logisztikai szolgáltatások: a raktárkezelés, az elosztás, a készletkezelés, a nyomon követés és a tranzakciók kezelése.

A 3 PL modell választása adott vállalkozási méret felett lehet gazdaságos.

Jellemző, hogy olyan cégeknek éri meg, akik főtevékenysége nem kötődik a logisztikához. Munkaerőt, munkaidőt és költséget takarítanak meg a logisztikai szolgáltatások kiszervezésével. Mindezzel párhuzamosan csökken a közvetlen kontroll és a vevőkapcsolatok is átalakulnak.

Almatermelőnk már folyamatosan használja partnere raktárát, a szüret után az almákat átadja logisztikai szolgáltatójának, aki azokat addig tárolja, amíg be nem érkezik az igény a felvásárlótól a szállításra. A termelő koncentrálhat mezőgazdasági feladataira és felszabaduló idejében új piacokat találhat almája értékesítésére. A logisztika napi feladataitól teljesen elszakad, de még nem szűnik meg teljesen kapcsolata a logisztikával: például az almáinak egy része továbbra is saját tulajdonú raktárában van, noha azokat már nem ő kezeli.

Meg kell jegyeznünk, hogy amíg a 2 PL és a 3 PL között aránylag egyértelmű határvonal húzódik, ez nem igaz a 3 PL és a 4 PL között. A 3 PL tökélesedése hívta életre a 4 PL-t, ami egyre szélesebb és bonyolultabb feladatokat vállalt magára.

4 PL

A 4 PL modellben a logisztikai szolgáltató válik a folyamat vezérlőjévé és tervezőjévé is, ennek köszönhetően a termelőnek már egyáltalán nincsen szüksége logisztikai részleg fenntartására, minden tevékenységét kiszervezte. A 4 PL jellemző, de nem szükségszerű újdonsága az alvállalkozók megjelenése, a megbízott logisztikai szolgáltató egyes tevékenységeket már nem saját maga lát el, azokat csak szervezi és végrehajtását átadja más vállalkozásoknak.

A 4 PL előnye, hogy rugalmas és teljes körű, így nagyon hatékony. Másrészt a rendszer bonyolulttá válhat, így sérülékeny pontjait is nehezebb ellenőrizni.

Az elmúlt évek globális ellátási lánc problémái is erre vezethetőek vissza: akár a világ másik pontján megjelenő fennakadás ott is gondot okozhat, ahol látszólag nincs közvetlen kapcsolat a folyamatban.

Almatermelőnk már feldolgozóval is rendelkezik, ahol saját és más termelők almáiból gyárt ivólevet. Saját termelése és a feldolgozó beszerzései rögtön logisztikai szolgáltatójához kerülnek, miként késztermékei is azok értékesítése előtt. Már csak a feladat ellátására ad megrendelést, annak részleteiben nem dönt, a részfolyamatokat nem ő szervezi és nem ő ellenőrzi. Egyáltalán nem foglalkozik logisztikával, saját raktárát eladta.

5 PL

Az 5 PL magában foglal mindent, amit a 4 PL jelent, a digitalizáció adta lehetőségekkel élve még tovább fejlesztette az alvállalkozók rendszerét és azok integrációját. Bizonyos esetekben megfordul az inspiráció iránya: nem a megbízó igényeihez igazodik a logisztika, hanem a logisztikai szolgáltató új lehetőségei nyitnak teret a termelő vagy a kereskedő fejlődésére.

Az 5 PL megjelenése az e-kereskedelem fejlődéséhez köthető, ahol a logisztikai szolgáltató teljes értékű partnerként jelenik meg és veszi át vállalkozások működésének alapvető tevékenységeit. Elég arra gondolnunk, hogy mennyi webáruház lenne működőképes fulfillment nélkül vagy arra, léteznének-e dropshipping rendszerben üzemelő webshopok ezek hátterét biztosító logisztikai szolgáltatók nélkül.

Az 5 PL rendszerében már nem csak az almatermelő, a feldolgozó és a kereskedő van teljesen integrálva, de a könyvelő vagy éppen az ivólé-márka szintén kiszervezett alvállalkozásként működő ügyfélszolgálata is.

Az integráció középpontjában a logisztika áll, de ahhoz már teljesen más jellegű tevékenységek is szervesen kapcsolódnak.

Hogy döntsünk, amikor logisztikai szolgáltatások között kell választanunk?

A fenti elméleti bemutatás a tisztánlátást szolgálja, nem közvetlen útmutató a választáshoz. Logisztikai szolgáltatás igénybevételekor ismernünk kell saját lehetőségeinket és az egyes lehetséges alternatívák költségeit és korlátait. Ez nagyon általánosnak hat, mégis a rossz megoldások melletti döntések jellemzően abból adódnak, hogy nem ismertek, csak vélelmezettek az egyes alternatívák tényleges költségei. A korlátokkal együtt lehet élni és lehet velük tervezni, a probléma abból adódik, ha azok létét és jelentőségét rosszul mérjük fel.

A döntéshez tehát pontos költségelemzés szükséges és vállalkozásunk jövőbeni céljainak meghatározása. A logisztikai szolgáltatók nem csak egyfajta megoldást tudnak kínálni, így az alapok tisztázása után érdemes szakemberrel konzultálni, számításokat és ajánlatokat kérni.