Skálázhatóság: mit jelent és miért nagyon fontos a befektetőknek? Honnan tudom, hogy vállalkozásom skálázható-e? Mit tehetek a skálázhatóság eléréséért?
Mit jelent a skálázhatóság?
A skálázhatóság eredetileg egy informatikai kifejezés volt, ami egy rendszer áteresztőképességének növelését és az ehhez kapcsolódó problémakört írta le. A fogalom alapja megmaradt, de tartalma kissé átalakult, amikor üzleti modellek és vállalkozások jellemzésére kezdték használni.
A skálázhatóság a vállalkozás növekedési képességét határozza meg.
A kifejezés magában foglalja a növekedés lehetőségét, tehát azt, hogy valóban jelentős számú felhasználó problémájára nyújthat megoldást a megvalósítandó ötlet. Ennél azonban fontosabb, hogy a vállalkozás működése úgy van felépítve, hogy az rugalmasan tudjon idomulni a kereslet változásaihoz.
Nem elég tehát a jó ötlet, a skálázhatósághoz az is szükséges, hogy a vállalkozás működése képes legyen lépést tartani a növekedéssel és minimalizálja a kockázatot arra az esetre is, ha a forgalom hirtelen visszaesne. A skálázhatóság a vállalkozás azon tulajdonsága, ami képessé teszi a piaci változások gyors követésére.
Miért fontos a skálázhatóság egy üzleti modellnél? Mik az előnyei?
A skálázhatóság akkor érhető el, ha kellően rugalmas üzleti modellt tudunk építeni.
Ennek alapja, ha a működésünk során a fix költségeket minimalizáljuk.
Természetesen valamennyi fix költségünk marad, de minél alacsonyabb ez az arány, annál jobb. Fontos azonban, hogy a fix költségek minimalizálása nem feltétlenül azonos a költségeink csökkentésével, a lényeg az elv, ahogyan a költségek keletkeznek. Lássunk néhány példát az érthetőség kedvéért.
Ha egy szolgáltatást kínálunk, akkor azt saját felületről árusítva úgy tudjuk megtenni, hogy jelentős marketing költséget fordítunk oldalunk ismertté tételére. Ha ugyanezt a szolgáltatást olyan nagyobb értékesítési felületen jelenítjük meg, ahol a foglalások után kell jutalékot fizetnünk, akkor ezzel költségünk összességében nem csökken, de mértéke egyenes arányban változik foglalásaink számával. Költségeink akkor növekednek, amikor forgalmunk is növekszik.
Egy e-kereskedőnek jelentős logisztikai feladatai vannak: termékeit tárolnia kell, kezelnie kell a rendeléseket, csomagolnia szükséges és mindezt naprakészen nyilván is kell tartania. Mindez egy saját raktárban komoly tétel. A logisztika kiszervezése egy fulfillment partnernek jelentősen csökkenti a logisztikai fix költségeket, hiszen a legtöbb költség akkor jelentkezik, amikor valóban megtörténik a teljesítés. Nincs tehát feleslegesen fizetett alkalmazott, ki nem használt csomagolóanyag vagy részben üresen álló, de rezsidíjjal terhelt raktár.
Ugyanez igaz a webáruházak technikai hátterére is. A saját szerver és webáruház motor szinte bizonyos gátja lesz skálázhatóságunknak, amit ehelyett igényeink szerint növelhető kapacitásokkal és bérelt webáruház motor csomagokkal tudunk elérni.
Egy nagyon specializált vállalkozás lehet gazdaságilag sikeres, akkor is, ha az nem skálázható, de egy olyan startup, ami széles tömegeket kíván kiszolgálni, csak úgy érhet a csúcsra, ha figyelembe veszi a skálázhatóság szempontjait. Ha egyedi megrendelésre készítünk ékszereket, amit a vásárlók kellően megfizetnek, nem kell skálázhatónak lennünk, de ha olyan kiegészítőket forgalmazunk, ahol a siker alapja az lenne, hogy sokan vásároljanak, akkor igen.
Miért vizsgálják a skálázhatóságot a befektetők egy startup esetében?
A legtöbb tevékenység egy bizonyos méret felett hoz igazán jelentős gazdasági hasznot.
Nagyon fontos kérdés, hogy az ötlet elméletben képes lehet-e elérni ezt a szintet és ha igen, akkor a vállalkozás képes lesz-e működni ezen a méreten is.
Amíg az ötlet sikere természetes módon hordoz kockázatot, addig a működési modellnek nem szabad kockázatos elemet hordoznia. Egy befektető számára az ötlethez kapcsolódó kockázat természetes, a működéshez kapcsolódó pedig kizáró ok a finanszírozásra.
A fix költségek fent leírt csökkentése csak az alap a skálázhatóság felé. A legtöbb vállalkozás életében vannak olyan mérföldkövek, amik jelentős növekedést hordozhatnak magukban. Jellemző, hogy ezen mérföldkövek leküzdésére van szükség külső befektetőkre. Ilyen mérföldkő lehet a termelés beindítása, a nemzetközi piacra lépés vagy éppen a tevékenységi kör bővítése is.
Ezen pontokat hívhatjuk mérföldköveknek, de amíg nem haladjuk meg őket, addig inkább növekedési plafonok.
Például a hazai piac nem végtelen és bármilyen jó is ötletünk vagy üzleti modellünk, kimerülnek lehetőségeink. Ezért van szükség befektetőre, akinek segítsége után ismét a kiszámítható növekedés pályájára léphetünk.
Befektetői szempontból a skálázhatóság tehát a működés kiszámíthatóságát jelenti. Adott változtatásnak ismert a következménye: tudjuk mi történik siker esetén és kalkulálható a veszteség, ha az ötlet nem vált be. Röviden: egy befektetőnek tudnia kell, hogy mikor és mire kell a pénz, annak mi lesz az eredménye, aminek következtében hol várható a következő olyan lépcső, amikor ismét többletforrást kell bevonni (vagy a profitot visszaforgatni).
Honnan tudhatom, hogy a startupom, az üzleti vállalkozásom megfelel a skálázhatósági szempontok alapján?
Ha a vállalkozás működése során minden következő lépés költsége és lehetséges következményei ismertek, már jó úton járunk. A gyakorlatban ezt azzal lehet ellenőrizni, hogy végiggondoljuk és kiszámoljuk, mit történne akkor, ha holnap duplájára vagy tízszeresére nőne forgalmunk és mi lenne annak a következménye, ha hirtelen felére vagy negyedére esne vissza.
A növekedésnél messze nem csak a költségek skálázhatóságára kell ilyenkor gondolni, hanem a fizikai megvalósításra is. Meg tudná a szerver oldani a foglalások fogadását? Lenne elég ember arra, hogy tényleg összekészítsünk ennyi csomagot? Olyan partnereink vannak, akik képesek lennének kiszolgálni megnövekedett igényeinket? Ha nem, létezne ilyen partner? Tudnánk vele már most szerződni?
Ugyanez érdekes visszaesés esetére is: az alacsony forgalom mennyi ideig tudná fedezni fix költségeinket? Mennyi idő után jelentkezne a forgalom csökkenését követően a kiadásaink visszaesése is? Hogyan érintené ez partnereinkkel kialakított üzleti viszonyunkat?
Ha a fentiekhez hasonló kérdésekre magabiztosan és megnyugtatóan tudunk válaszolni és a válaszokat alá is tudjuk támasztani tényszerűen, akkor startupunk skálázható.
Hogyan lehet a skálázhatósággal előre számolni?
Tulajdonképpen csak a skálázhatósággal lehet igazán jól előre számolni. Hosszabb távon, nagyobb változás esetén a fix költségek is növekedhetnek (például új alkalmazottat kell felvenni), de optimális esetben ez még így is minden költségünk töredékét fogja adni. Érdemes lehet százalékokban elkezdeni gondolkodnunk.
Nem azt fogjuk előre tudni például, hogy a Black Friday kampányunk logisztikai költsége mekkora összeg lesz forintosítva, hanem azt, hogy ez forgalmunk hány százaléka lesz. Ugyanez lehet igaz a marketingre is, ha a már fent említett konverzió alapú marketingre térünk át: nem feltétlenül azt fogjuk tudni, hogy adott összegért mennyi embert sikerült elérnünk, hanem azt, hogy egy adott vásárló elérése mennyibe került.
Ezen adatokból viszont előre is fogunk tudni kalkulálni, hogy adott forgalom eléréséhez annak mekkora százalékát kell várhatóan biztosítanunk. Arról nem is beszélve, hogy különböző forgatókönyvekre is készülhetünk, ha forgalmunk duplája vagy éppen fele lenne várakozásainknak.