Termelési logisztika: jelentése, feladatai, eszközei, fontossága

A termelési logisztika valahol a gyártás és a logisztika határterületén található folyamat, ami igaziból egyik oldaltól sem választható el. Sőt, az elmúlt évtizedek fejlődése éppen a minél teljesebb integráció felé mutat, ami alapjaiban alakította át a termelési logisztika klasszikus feladatát. Bemutatjuk, mit jelent ma a termelési logisztika, mi a szerepe egy vállalat életében, milyen feladatai vannak és hogyan hatott rá a globalizáció kiteljesedése.

Mi a termelési logisztika jelentése?

A termelési logisztika az ellátási lánc része, a gyártással foglalkozó vállalatok esetében a beszerzési logisztika és az elosztási logisztika között található. (Figyelem, a kereskedők szempontjából nézett beszerzés, a gyártó számára már az elosztás része.)

A termelési logisztika ott kezdődik, ahol az alapanyagok belépnek a termelés folyamatába és ott végződik, ahol a belőlük előállított késztermékek a gyártó raktárába kerülnek.

A termelési logisztika tehát a termeléshez, gyártáshoz közvetlenül szükséges anyagok áramlásának tervezését és biztosítását jelenti, valamint több ehhez kapcsolódó kiegészítő feladatot. A termelés szervezése és kivitelezése elválaszthatatlan a logisztikai feladatoktól, így a modern felfogásban működő társaságok esetében a termelés és a logisztika integrációja a vállalatirányításban megtörtént.

Az integráció szükségességét a globalizáció kiteljesedése és a vásárlói szokások dinamikus változása tette nyilvánvalóvá. Az igényvezérelt gyártási folyamatok elterjedése, a just-in-time szemlélet, az azonnali prototípus készítés szükségessége és a feladatok közötti gyors átállásra való képesség felértékelődése mind abba az irányba hatottak, hogy a logisztika ne csak kiszolgáljon egy tőle „függetlenül” létező termelési rendszert, hanem alapvetően határozza meg magának a gyártásnak a folyamatát is.

Milyen feladatai vannak a termelési logisztikának?

Tágabb értelmezésekben a termelési logisztikának már a gyártás előtt is meghatározó szerepe van a megfelelő telephely kiválasztásában és kialakításában. A tevékenység fogalmának szűkebb és általánosabb értelmezése a gyártás kiszolgálásában és optimalizálásában adja meg a termelési logisztika elsődleges feladatát.

A termelési logisztika klasszikus feladata, hogy biztosítsa a gyártáshoz szükséges alapanyagok és félkész termékek mozgását és tárolását olyan módon, ahogyan azt a termelés megköveteli. A termelési logisztika feladata nem csak az ehhez kapcsolódó szállításban és tárolásban, hanem az anyagmozgások tervezésében is jelentős.

A termelési logisztika feladata a késztermék gyártósorról való legördülése után befejeződik.

Látni kell azonban, hogy a termelési logisztika napjainkban egy ennél jóval összetettebb és automatizáltabb rendszert takar, aminek kulcsa az irányítás és az ellátási lánc tagjai közötti integráció. Önmagában az, hogy egy csavar vagy egy kalapács rendelkezésre áll a gyártáshoz alap, de nagyon távol áll a termelési logisztika felé támasztott elvárások elégséges szintjétől.

Miért fontos webshop tulajdonosként tisztában lenni a termelési logisztika eszközeivel?

Webáruház tulajdonosként a termékek értékesítésében veszünk részt, ezért úgy tűnhet, hogy számunkra teljesen érdektelen a termelési logisztikával foglalkoznunk. Ez nincs teljesen így. Az ellátási lánc minden eleme összekapcsolódik és hatással van a többi elemre. Ahhoz, hogy megértsük mi miért működik, vagy éppen mi miért nem működik a minket közvetlenül érintő folyamatokban, szükséges az összképet is legalább főbb vonalait tekintve értenünk.

A termelési logisztika folyamataiból sok dolgot tanulhatunk. Talán a legfontosabb az idő kiemelkedő és növekvő szerepe az ellátási láncban. Ez saját működésünkre és a hozzánk befutó megrendelések teljesítésére is igaz. A hatékonyság egyre kevésbé a méret, és egyre inkább a pontosság és gyorsaság kérdése.

Ugyanígy megérthetjük az optimális készletgazdálkodás jelentőségét és azokat a folyamatokat, amiket nekünk is figyelnünk kell készletgazdálkodásunk tervezésekor. A harmadik fontos tanulság az, miként tudunk és miért létszükséglet számunkra is, hogy megőrizzük alkalmazkodó képességünket a piaci trendekhez. A piaci folyamatokra akkor tudunk gyorsan reagálni, ha kellően rugalmas működési modellt alakítunk ki webáruházunkban is.

Milyen rendszereket használnak a termelési logisztikában?

A termelési logisztika alapja ma már az automatizáció, ennek alapja pedig a digitalizáció és az integráció. A napi működés során kevés alkalommal hoz operatív feladatban döntést egy termelési logisztikai vezető.

A termelési logisztikának a feladatok megtervezés és a tervnek megfelelő végrehajtás ellenőrzése a fő feladata.

Hierarchikusan egymáshoz kapcsolódó rendszerek sorozata irányítja a termelést és az ahhoz szükséges logisztikát. A termeléstervezés és a raktárirányítás rendszerei csatlakoznak az árukezelési és a megrendeléseket feldolgozó rendszerekhez. A köztük lévő kommunikáció határozza meg az anyagáramlási vezérlés működését. Ez utóbbi az, ami aztán a fizikai térben is látható mozgásokat indít be: elindulnak a szállítószalagok, utasítást kapnak a robotizált raktárak és üzemcsarnokok „munkásai”.

A termelési logisztika a fenti feladatok végrehajtása során számtalan eszközt, online és fizikai rendszert használ. A termékek és alkatrészek azonosítása és nyomon követése az egyik legfontosabb feladat (például RFID rendszerek). A termelés során is az egyik legfontosabb tevékenység a komissiózás precíz elvégzése az alapanyag raktárban, ahol előtte számtalan hagyományos raktári feladatot lát el a termelési logisztika. Ezt követően az üzemen belül kell a megfelelő ellátási utat megtervezni és kialakítani, amihez különböző szállítójárművek, szállítórendszerek, tárolóegységek és nyomkövetők szükségesek.

Milyen tényezők hatnak a termelési logisztikára? Milyen változások voltak ezen a területen az elmúlt években?

A termelési logisztika kulcsfontosságú terület a vállalati működésben, így a hatékonyság optimalizálását célzó fejlesztések fókuszában van. A technológiai fejlődés, a globalizáció és a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés gyökeresen változtatták meg a termelési logisztika konkrét feladatait és vállalatirányításban betöltött szerepét.

Ráadásul a változásnak még csak az elején vagyunk: a digitalizáció és az automatizáció hatalmas lépés volt a termelési logisztika átalakulásában, de a mesterséges intelligencia térnyerése hasonló mértékű fejlődési lépcsőt jelenthet. Ennek kihasználására elsősorban a rugalmas szállítási útvonalak kialakítása kapcsán várható.

A kooperatív robotok a gyártás rugalmasságát növelhetik, hiszen könnyen átállíthatóak eltérő munkafolyamatok elvégzésére.

Töretlen az informatikai rendszerek fejlődése is, ami az egyre mélyebb integráció felé mutat. Az okos logisztikai platformok és az automatizált rendszerek segítik a vállalatokat az adatok hatékonyabb kezelésében és értelmezésében, a raktárkészletek optimalizálásában és a szállítási útvonalak tervezésében. Az adatelemzés és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi a proaktív döntéshozatalt és a hibák minimalizálását.

Fontos és eddig még nem tárgyalt kérdés a fenntarthatóság. A gyártók is egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy figyelembe vegyék a környezeti szempontokat a logisztikai folyamataik tervezésekor. Az alacsony energiafelhasználás, a hulladékcsökkentés és az újrahasznosításra való törekvés mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a termelési logisztika működését.

A fenntarthatóság szempontjainak való megfelelés kiélezett versenyhelyzetben akkor képzelhető el, ha abból a termelőnek is konkrét haszna származik. Az energiafelhasználás csökkentése egyértelműen ilyen, de napjainkban már a gyártásig is elér az az üdvözlendő trend, hogy a vásárlók szívesen költenek többet környezetvédelmi szempontokat jobban szem előtt tartó termékek vásárlásakor, vagy szimplán nem hajlandóak fogyasztani adott, számukra nem szimpatikus körülmények között előállított termékekből.