Mi a cross-docking rendszer szerepe a modern logisztikában?

Mi a cross-docking rendszer szerepe a modern logisztikában?

A cross-docking egy költség- és időhatékony disztribúciós modell, ami megfelel napjaink logisztikai trendjeinek. A rendszer alapvonásainak megismerése azok számára is hasznos és inspiráló lehet, akik számára nem ez a modell jelenti az optimális működést. Bemutatjuk a cross-docking szemléletét, elméletét és gyakorlatát.

Mi a cross-docking szolgáltatás jelentése?

A cross-docking egy ellátási lánc menedzsment módszer, aminek célja a raktározási és logisztikai költségek minimalizálása, amit just-in-time szemlélettel és a termékek raktárban töltött idejének minimalizálásával ér el.

A cross-docking lényege, hogy megszűnik a hagyományos értelemben vett raktárkészlet, a termékek folyamatosan mozgásban, áramlásban vannak az ellátási láncon belül. 

A logisztikai központ feladata a termékek gyors kezelése, nem pedig azok tárolása.

A cross-docking rendszer szerepe a modern logisztikában az, hogy gyorsabb és egyszerűbb ellátási láncokat hoz létre, pontos és hatékony készletkezelést alkalmaz, elmélyíti az integrációt, rugalmassága révén könnyen igazodik a megrendelői igényekhez és mindeközben csökkenti a logisztikai költségeket.

Miben különbözik a cross-docking a hagyományos raktározástól?

Egy cross-docking raktárban arra törekednek, hogy a készlet tárolása csak a legszükségesebb ideig történjen meg. A hagyományos raktározás során a beérkező termékeket átveszik majd betárolják, később a betárolt készletből történik a komissiózás és a kiszállítás. A cross-docking esetében a beérkezést követően szinte azonnal a komissiózás munkafázisába kerül a termék.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy eleve csak annyi termék fut be a logisztikai központba, amennyire a megrendelőknek rövid időn belül szükségük van. A termék beérkezését követően ellenőrzik azt, de nem veszik készletre, nem történik betárolás. Az áruátvételi terület szinte egybeesik a komissiózó területtel, az ellenőrzés után azonnal a következő szállításra készítik össze a termékeket, amit a lehető legrövidebb időn belül el is indítanak a megrendelő felé.

Egy cross-docking raktár felépítésében is különbözik egy hagyományos raktártól. A cél, hogy minden termék folyamatosan hozzáférhető legyen, kezelhető legyen, nem hosszabb tárolásra, hanem gyors készletkezelésre rendezkedik be. Jellemző a moduláris kialakítás. A cross-docking raktárak megközelíthetőségének és infrastruktúrájának kimagaslónak kell lennie az optimális működéshez.

A cross-docking kulcsa mégis az integráció és az automatizáció. 

A cross-docking modell csak akkor tud megfelelően működni, ha pontos és precíz információk állnak folyamatosan rendelkezésre mind beszállítói, mind megrendelői oldalról. 

A szervezés támogatásán túl a termékek gyors és hibamentes azonosítását is automatizált rendszerek teszik lehetővé. A termékeknek nincs állandó, megszokott, bérelt helye a raktárban, hanem azok mindig a szükségleteknek megfelelően helyezkednek el, ez viszont csak magas szintű automatizáció mellett tud gyorsan, hatékonyan és nyomon követhetően működni.

Miben különbözik a cross-docking a dropshipping modelltől?

Mindkét logisztikai modell a készletezési folyamatok optimalizálására törekszik. A cross-docking lényege, a gyors és minimális raktározás, a termék folyamatos mozgásban tartása és a raktározási költségek minimalizálása. A cross-docking modellben a raktárkészlet szűnik meg, de a kereskedőnek van termékkészlete.

A dropshipping nem áll ezzel szemben, de más a mozgatórugója. A dropshipping lényege, hogy az értékesítőnek nincs raktárkészlete, a készlet hiányán és az ezen való költségmegtakarításon van a hangsúly. A dropshipper egy közvetítő, számára lényegtelen, hogy egyébként milyen raktározási módszerrel kezelik a terméket, lévén az úgysem az övé, nem az ő feladata.

Cross-docking modell változatai

A fenti alapmodellnek többfajta gyakorlati változata is létezik. Az egylépcsős cross-docking esetén már a beszállítók teljesen válogatva és csomagolva küldik termékeiket, amiket a raktárban csak szétosztanak a megrendelők felé. Kis egyszerűsítéssel úgy működik a rendszer, mint egy posta központ vagy csomagküldő cég elosztóbázisa.

A kétlépcsős cross-docking esetében nem a megrendelők egyéni igényei szerint történik a beszállítás, hanem a cross-docking raktár szükségletei szerint. Gyakorlatilag ez tekinthető az alapmodellnek, a termékek a raktárba érkezésüket követően komissiózásra kerülnek, majd útnak indulnak a megrendelők felé.

A többlépcsős cross-docking inkább egy hálózatként fogható fel, ahol a termék a cross-docking pontok között is mozoghat. Például ugyanazt a terméket két nagy áruházlánc is értékesíti boltjaiban, de eltérő csomagolásban. Az első cross-docking raktár a forgalmazók igényei szerint csomagol, majd továbbítja a terméket abba a cross-docking raktárba, ahonnan az áruház-lánc más termékeivel együtt egy-egy konkrét üzletbe küldik a készletet.

Milyen előnyei vannak a cross-docking szolgáltatásnak?

A cross-docking szolgáltatás tehát a termékek fogadását és gyors kezelését jelenti. Ez a már említett komissiózáson túl magában foglalhatja a megrendelői igényekre szabást, címkézést, csomagolást, kiegészítő dokumentumok csatolását.

A cross-docking előnye, hogy a tárolási idő minimálisra csökken, ez pedig jelentős logisztikai költségmegtakarítást jelent. 

Egy cross-docking raktár kisebb helyigényű így értékesebb területen, a fogyasztókhoz földrajzi térben közelebb is tud nyereségesen működni. Az ellátási lánc rövidül, a minek a költségmegtakarításon felül is számos előnye van.

Ezek közé tartozik, hogy a folyamat gyorsabb, a megrendelő hamarabb jut a termékhez. Másrészt minél kevesebb feladatot végeznek egy termékkel, annál kisebb a sérülés és amortizáció esélye is.

Vannak-e hátrányai a cross-docking rendszernek?

Nincs tökéletes modell, csak olyan, ami igényeinkhez közelebb áll vagy éppen távolabb. Így természetesen a cross-docking sem biztos, hogy mindenkinek megfelelő. A cross-dockingnak több hátránya, kockázata, korlátja is van.

A cross-docking rendszerek bonyolultak és kiépítésük költséges. Hatékonyságuk kimagasló, de ha a partnerek megfelelő integrációja elmarad, akkor megtérülésük lelassul, termelékenységük csökken. A cross-docking modell stabil szállítási láncot feltételez. Ha a szállítás során bármilyen nem várt nehézség lép fel, az az egész rendszer működését megakasztja.

A cross-docking raktárakban a robotizáció magas foka és a képzett munkaerő jelenléte alapkövetelmény. Cross-docking nem alkalmazható minden ágazatban. A modell nem minden megrendelői igény precíz kielégítésére hatékony, illetve egyes termékek jellegük miatt nem feltétlenül alkalmasak a cross-dockingra.

Milyen esetben érdemes cross-docking szolgáltatás mellett dönteni, ha webshopunk van?

A cross-docking a leghatékonyabban csak adott megrendelői magatartás és termékjellemzők mellett működik. Ugyanakkor ha ezen körülmények adottak webáruházunkban, akkor a cross-docking a legjobb logisztikai modell lehet számunkra. Nézzük meg mindkét tényezőt.

A cross-docking nagy mennyiségben eladott, stabil kereslettel rendelkező, megrendelésenként nagy tételszámban rendelt termékek esetében hatékony. Ha ezen keresleti jellemzők adottak, akkor bármilyen termék cross-docking logisztikája előnyös választás. Ez elsősorban a B2B szektorban jellemző, de dömpingáruk, promóciós termékek, szezonális divattermékek esetén a kiskereskedelemben is előfordul.

Néhány terméktípus esetén akkor is megérheti a cross-docking megfontolása, ha a keresleti jellemzők nem teljesen adottak. Ezen termékek közös jellemzője, hogy minőségük gyorsan romlik, azaz a hosszú tárolás mindenképpen kizárható. Tipikusan ilyen termékek az élelmiszerek, gyógyszerek vagy vágott virágok.

Ha a fentiekkel ellentétben a gyakori, de kis tételszámú és változó összetételű megrendelések jellemzőek webáruházunkban, akkor a fulfillment lehet megfelelő választás logisztikai szükségleteink kielégítésére.